A polgári esküvő egy felejthetetlen nap minden ember életében. Ahhoz pedig, hogy az esemény teljesítse a Nagy Nap felé megálmodott elvárásokat, érdemes időben elkezdeni a tervezgetést. Segítünk, hogy mire kell odafigyelni!

Amikor esküvőszervezésről van szó, mindenki azonnal a helyszínre, a ruhára, dekorációra gondol, pedig az esküvő egyben egy jogi aktus is, aminek bizonyos adminisztratív feltételei is vannak. Mai cikkünkben segítünk, hogy mik ezek, és mire érdemes odafigyelni már a szervezés első pillanataitól kezdve – hogy a Nagy Napon tényleg minden gördülékenyen menjen!

Hogyan szervezzünk polgári esküvőt?

Milyen iratok szükségesek az ügyintézéshez?

Bár álmainkban ez nem így van, egy polgári esküvő mégis rengeteg adminisztratív feladattal jár. Egy sikeres esküvőhöz mind a menyasszonynak, mind pedig a vőlegénynek be kell mutatnia a következőket:

• érvényes személyi igazolvány
• lakcímkártya
• születési anyakönyvi kivonat
• elvált személy esetében jogerős bírósági végzés a válás tényéről, özvegység esetén halotti anyakönyvi kivonat az elhunytról

Fontos továbbá, hogy mind a menyasszony, mind pedig a vőlegény tanúja vigye magával személyigazolványát és lakcímkártyáját, nehogy a ceremónia előtt kelljen majd tanúra vadászni az egybegyűltek között.

Hol és mit kell elintézni, ahhoz, hogy polgári esküvője lehessen?

A polgári esküvő előtt több fontos teendőt is el kell végeznie annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen menjen a Nagy Napon. A teendők közül a legelső, hogy legalább 31 nappal a ceremónia előtt be kell jelenteni a házasodási szándékot, amit az ország bármely anyakönyvi hivatalában el lehet intézni, lakhelytől függetlenül. Optimális esetben a bejelentkezés során megállapítják, hogy semmi akadálya nincsen a házasságkötésnek, ekkor kell nyilatkozni az esetleges névváltoztatásokról, illetve a születendő gyermek, vagy gyermekek vezetéknevéről is. Ezen az eseményen már érdemes úgy megjelenni, hogy pontos elképzelése van arról, pontosan mit hogyan szeretne az esküvő napján, hiszen itt fognak majd beszélni az esetleges plusz szolgáltatásokról is, mint például a helyszíni pezsgőztetésről, és minden egyéb plusz költségről.

Mit kell elintézni, ha az egyik fél nem magyar állampolgár?

Ha az egyik fél esetleg nem magyar állampolgár, akkor az eddig leírtak egy kicsit tovább bonyolódnak: a nem magyar állampolgár házasulni kívánó félnek először is szereznie kell egy házassági tanúsítványt arról, hogy a házasságkötésnek a saját államának jogrendszere szerint nincs akadálya. A házassági tanúsítványt a saját hazájában kell kikérni, és az csak a benne foglalt határidőig érvényes. A tanúsítvány megszerzése alól a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal felmentést adhat indokolt esetben (pl. háborús helyzetben). A felmentési kérelmet az anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, melynek illetéke 5000 Ft, és a kiállítás napjától számított fél évig érvényes. A kérelem elbírálásának határideje 21 nap.

A tanúsítványra vagy az az alóli felmentésre kizárólag abban az esetben nincs szükség, ha a házasulandó fél saját államának jogrendszere szerint nincsen erre kijelölt hely meghatározva. Ez jelenleg Izrael, Kanada, Románia, Szlovákia, és Ukrajna lakosaira vonatkozik.

Ha a házasodni kívánó külföldi állampolgár a magyar nyelvet sem beszéli, az esküvő napjára a jegyespárnak kell gondoskodnia tolmácsról is, de a házasságkötést megelőző bejelentkezéskor még a hatóság gondoskodik erről kirendelés útján. A tolmács személyét illetően is vannak előírások, de bárki lehet, akinek van erre vonatkozó okirata, valamint nyelvtudását igazoló iskolai bizonyítványa.

A külföldi állampolgárságú házasulandó félnek ezen kívül a következő dokumentumokat kell bemutatnia az anyakönyvvezetőnek:

• érvényes útlevelét, EU-s állampolgár esetén személyazonosító igazolványát, illetve Magyarországon élő külföldi esetén a külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolványt vagy tartózkodási engedélyt
• a külföldön kiállított születési anyakönyvi kivonatot és annak hiteles magyar fordítását
• a lakóhely igazolásáról szóló tanúsítványt és annak hiteles magyar fordítását
• a családi állapot igazolását és annak hiteles magyar fordítását

A dokumentumok lefordíttatásáról és hitelesítéséről szintén a jegyespár gondoskodik.

Hol lehet az esküvő?

A polgári esküvőt tulajdonképpen bárhol megtarthatják, nem muszáj a házasságkötő terembe menni. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a hivatalon kívül szeretnék megtartani a ceremóniát, ezt a szándékukat a szertartást megelőzően mindenképpen abban az anyakönyvi hivatalban kell bejelenteni, amelynek a körzetébe tartozik a helyszínként kiválasztott település.

Ha az anyakönyvvezető tarthat hivatalon kívül is szertartást, akkor minden a legnagyobb rendben van, de ezzel kapcsolatban jelenleg még sajnos nincsenek az egész országban egységesen érvényes szabályozások. Minden esetben a település jegyzője dönt arról, hogy az ottani anyakönyvvezető jogosult-e erre.

Ha tehát eddig semmi nem ütközik formális problémákba, akkor innentől semmi akadálya annak, hogy az álomszép esküvői helyszínek százai közül az Önök számára legromantikusabb környezetben mondhassák ki a boldogító igent. Fontos azonban, hogy a jegyző csak abban az esetben engedélyezheti a hivatali helyiségen kívüli házasságkötést, ha a jegyespár biztosítja:

• a tanúk – és szükség esetén a tolmács – jelenlétét
• az anyakönyvvezető utazását
• a szertartás lebonyolítását lehetetlenné tévő körülmények (pl. vihar) esetére a megfelelő helyszínt

Ki tarthat esküvőt?

Ahhoz, hogy a polgári házasságkötés jogszerű és érvényes legyen, mindenképpen anyakönyvvezetőnek, vagy hivatásos szertartásvezetőnek kell végeznie a szertartást.

Mennyibe kerül egy polgári esküvő?

Ha a polgári esküvő árát szeretnénk meghatározni, több szempontot is figyelembe kell vennünk, hiszen Magyarországon nincsen egységes ára a polgári esküvőknek. Fontos tényezők, hogy egészen szűk körű (a jegyespár és a két tanú), vagy nagy létszámú esküvőt terveznek, illetve, hogy milyen extra szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni.

Minden településnek saját előírási vannak arról, hogy felárat kell-e fizetni azért, ha például hivatali időn kívül szeretnék megtartani a ceremóniát. A legegyszerűbb esetben, ha az anyakönyvi hivatalt választják helyszínnek, az alapszolgáltatás díja mindössze 4000-6000 forint között mozog, viszont a külső helyszínek esetén az ajánlatok 40 000 forint körül kezdődnek.

Az alapszolgáltatást általában akkor választják a jegyespárok, ha csak formalitások miatt házasodnak, vagy ha a templomi esküvőt tartják az igazán meghatározó eseménynek.

A szertartáson kívül minden plusz szolgáltatásért kisebb-nagyobb összeget kell fizetni, és a tárgyi feltételeket minden esetben a jegyespárnak kell biztosítani (például rizsszóráshoz rizst, vagy bevonuláskor szórandó virágszirmokat).
Minden plusz szolgáltatást figyelembe véve a határ természetesen a csillagos ég, a személyes preferenciák alapján szinte a végtelenségig lehet cifrázni egy polgári esküvőt.

A polgári esküvő menete

A hivatalos polgári szertartás alapvető elemei általában a következők:

1. Bevonulás: Először a leendő férj, majd a leendő feleség vonul az anyakönyvvezető asztala elé.
2. Anyakönyvvezetői köszöntő: Az anyakönyvvezető hivatalosan és ünnepélyesen köszönti a jegyespárt.
3. A boldogító igenek kimondása: Ez az esküvő talán legfelemelőbb pillanata, amikor a jegyespárok szóban már hivatalosan is összekötik életüket.
4. Házassági anyakönyv aláírása: A szóban kimondottak ezzel válnak hivatalossá.
5. Gyűrűhúzás: Melynek során felkerül az ifjú házaspár mindkét tagjára a hitvesi gyűrű.
6. Első hitvesi csók: A friss házasok első csókja immár házastársakként.
7. Ceremónia: Az anyakönyvvezető által mondott hosszabb-rövidebb hivatalos és ünnepélyes beszéd.
8. Szülőköszöntő: A friss házasok ajándékkal köszöntik szüleiket.
9. Hivatalos iratok átadása: A házassági anyakönyvi kivonat díszes példányát az anyakönyvvezető átnyújtja a friss házasoknak.
10. Pezsgős gratuláció: Koccintás a házasságkötő teremben közvetlenül a ceremónia után.
11. Kivonulás: A friss házasok elhagyják a házasságkötő termet.

A polgári esküvő kötelező elemei

Nem sokan gondolnák, de tulajdonképpen meglepően kevés kötelező eleme van a polgári esküvőknek. Még bevonulni sem feltétlenül muszáj, az egészen szűk körű esküvők esetén a jegyespár dönthet úgy, hogy egyszerűen annál a résznél kezdenek, amikor már a jegyespár és a tanúk is az anyakönyvvezető asztalánál állnak.

Ami semmiképpen nem maradhat el: a szertartást megelőző hivatalos adatfelvétel, az anyakönyvvezető hivatalos köszöntője és hivatalos szövege, boldogító igen egyértelmű, hallható kimondása, a házassági anyakönyv aláírása, és egy rövid hivatalos beszéd, illetve gratuláció az anyakönyvvezető részéről.

Ha érdekli pontosan hogyan alakul egy polgári esküvő szövege olvassa el ezt a cikkünket is: Mit kell tudni a polgári esküvő szövegéről?

Milyen választható elemek vannak?

A választható elemek esetén szinte egyáltalán nincsenek határok szabva, bármilyen extra elem kérhető az alap szertartás mellé, amit csak a jegyespár megálmodik. Ha a polgári esküvőt nem ragyogja túl egy jövőbeli templomi esküvő, akkor természetesen érdemes kihasználni ezeket a lehetőségeket, hogy minél különlegesebb legyen a Nagy Nap. Ezek közül néhány gyakran előforduló, hangulatos és magható választható elem:

• vendégkönyv kihelyezése az érkező meghívottaknak
• virágszirom szórás a menyasszony bevonulásakor
• saját fogadalmak megfogalmazása és felolvasása, hogy személyesebb legyen a ceremónia
• gyertyagyújtás: amikor a két külön életet jelképező gyertyákkal a jegyespár egyszerre meggyújt egy harmadik gyertyát, amely a közös házas életüket jelképezi.
• esküvői beszédek a tanúk, vagy bármely meghívott részéről
• pezsgős koccintás közvetlenül a szertartás után a házasságkötő teremben
• rizsszórás az anyakönyvi hivatalból való kilépés után
• saját zene választása a bevonuláshoz és a kivonuláshoz

Milyen legyen a polgári esküvői ruha?

A polgári esküvői ruhára vonatkozóan természetesen semmilyen hivatalos szabályozás nincsen, így akár a leghétköznapibb farmerban is meg lehet házasodni, de egészen a másik végletig, a tökéletes eleganciáig is el lehet menni. Mivel azonban kétségkívül egy meglehetősen jelentős eseményről van szó, mindenképpen érdemes megadni a módját.

A menyasszonyi ruha hagyományosan a polgári esküvő esetén is fehér, de természetesen ettől el lehet térni, akár egészen extravagáns színárnyalatokkal is. A vőlegény általában finom, elegáns öltönyt, vagy zakót visel, a tanúk pedig szintén hivatalos, ünnepélyes eseményhez illően jelennek meg. A meghívott vendégek esetén is van néhány hagyomány, amit érdemes tiszteletben tartani, például, hogy a női meghívottak ne viseljenek fehér (menyasszonyi ruha színe), piros (menyecske ruha színe) vagy fekete (gyász színe) ruhát, és semmiképpen ne ragyogják túl a nap főszereplőit. Férfi meghívottak esetén is alapvető az elegancia, és az alkalomhoz illő megjelenés.

Ezen felül az ifjú pár pedig természetesen akár dress code-ot is meghatározhat az eseményre, amit a vendégeknek illik figyelembe venniük.

Ha külföldi esküvőt szeretne olvassa el erről szóló írásunkat is:

Külföldi esküvő: tippek, tudnivalók, szükséges dokumentumok

Gyakran Ismételt Kérdések