Az esküvői szervezésnek vannak kellemesebb és kissé szárazabb részei is. Ahhoz, hogy egy pár egybekeljen, férj és feleség váljon belőlük, nemcsak a virágcsokor alapszíneinek kiválasztása és a menü megbeszélése lesz a feladatuk. Egy jó nagy halom jogi feladat és bürokratikus akadály is eléjük áll. Lássuk tehát a házasságkötés egyik legfontosabb előzetes lépését: mit kell tudni a házassági szándék bejelentéséről? Mennyire fontos? Mikor kell megenni? Hol? Hogyan?

A házasságkötés feltételei

Először is: a házasságkötésnek számos jogi feltétele van. Mármint nem annak, amit az ember a Szigeten csinál egy tál sültkrumplival, hanem annak, amit esküszóval fogad, és amire az állam, és/vagy az egyház is áldását és pecsétjét adja. Ezeket a lépéseket végig KELL járni. A bürokratikus eljárás legeslegelső része, hogy a pár együtt elmegy az illetékes hivatalba, és ott bejelenti a házassági szándékát. Ez arra kell, hogy a hivatal is felkészüljön a két személy összekapcsolására, továbbá tájékoztassák őket a teendőikről, és ellenőrizzenek minden adatot.

A házasságkötés feltételei:

1. A házasság a magyar törvények szerinte egy férfi és egy nő között jöhet létre.
2. Mindkét félnek nagykorúnak kell lennie, vagy – gyámhatósági felügyelettel – legalább a 16. életévet be kell töltenie.
3. Előző házasság vagy egyéb ok miatt nem lehetnek kizáró tényezők. Egyik fél sem lehet házas vagy élhet élettársi viszonyban az adott pillanatban mással.
4. Szabad akaratból cselekvőképesnek kell lennie mindkét félnek.
5. Természetesen rokonok sem lehetnek a leendő házastársak.

Hol kell bejelenteni a házasságkötési szándékot?

Az anyakönyvvezetőnél, közösen. Ezután vagy ő, vagy egy másik, ugyanazon hivatal által kijelölt anyakönyvvezető adja össze a párt. Ez a rész hivatalosan megkerülhetetlen. Az eskető nem lehet egy random pap, barát vagy ceremóniamester. Attól, hogy a pár az egyház előtt összeházasodik, a világi hatalom által még nem házas, a polgári esküvő kötelező jogi aktus Magyarországon.

Szertartásvezető vagy anyakönyvvezető: melyiket válassza?

A házasságkötési szándékot azon anyakönyvi hivatalban kell megtenni, ahol az esküvőt nyélbe akarják ütni, maximum egy évvel, minimum 1 hónappal az esküvő előtt. Hivatalosan egy helyi anyakönyvvezető lesz az is, aki a magyar állam által ráruházott áldását adja a párra, továbbá kerületi és körzeti szokásjogtól függően új honpolgárok létrehozására is felszólítja a sírva nevető párt egy rosszul megválasztott Ady-idézet árnyékában. Esetleg vicces házassági tanácsokkal látja el őket.

Hogyan kell bejelenteni a házasságkötési szándékot?

Közösen kell jelen lenni. A pár együttes szándékának közlése mellett papírokra is szükség lesz: a személyazonosságot igazoló okmányra és a lakcímkártyára, a születési anyakönyvi kivonatokra, esetleg az útlevélre. Ha van valamelyik félnek házassági előélete, az annak felbontásáról vagy (özvegységi esetben) megszűnéséről szóló papírokat is vinnie kell.

Mit tegyen a pár, van-e valamilyen különleges feladata, ha az egyik fél külföldi?

Ha az egyik fél nem magyar állampolgár, akkor a bejelentés előtt el kell mennie a saját országának konzulátusára, és ott be kell szereznie egy előzetes ellenőrző papírt (az eredetit és a hivatalos fordítást is). A dokumentummal ugyanezeket, a házasságkötéshez szükséges feltételeket igazolja a saját államának az adott, felhatalmazott szerve, azaz, bizonyítja, hogy nincs törvényi akadálya a házasságnak.

Mi történik a bejelentés során?

Az anyakönyvi hivatal ellenőrzi a személyazonosságot, meggyőződik a közös igényről, nyilatkozatot töltet ki a párral a házasság után felvehető nevek listájáról. Ezt előre kell bejelenteni, és ma már számos verzió létezik:

• lehet kötőjelesen (például Kiss-Nagy Katalin)
• a feleség felveheti a férj nevét, és mellé megtarthatja vagy elengedheti a saját vezetéknevét (Kissné Nagy Katalin vagy Kissné Katalin)
• A férj is felveheti a feleség nevét (Lehet Kissből Nagy)
• Mindenki megtarthatja a saját nevét (Kiss Katalin és Nagy Péter)

Ekkor érdemes számba venni az esetleges utódok nevét, és elgondolkodni az ő későbbi helyzetükről is.

Mennyi idő múlva lehet házasodni a házasságkötési szándék bejelentésétől számítva?

Alapesetben az érvényes, hogy a szándék bejelentésétől számítva minimum 1 hónap, maximum 1 év maga a házasságkötés.

Vannak különleges esetek: ha a pár külföldre költözne még a hivatalos idő letelte előtt, ha a menyasszony gyermeket vár, ha valamelyikük katona, és frontra vonul, ha az egyik pár súlyos betegségben szenved, és esetleg kezelések várnak rá… Azaz ésszerű indokok miatt lehet gyorsított eljárást kérni, főleg kisebb településeken, ahol nincs betáblázva az anyakönyvi hivatal naptára.

Lehet-e külső helyszínen a házasságkötés?

Természetesen van rá lehetőség, hogy a pár megkérje az anyakönyvvezetőt arra, hogy egy másik helyszínen legyen az esküvő. Ez lehet a későbbi lagzi helyszínén, akár egy rendezvényközpontban, vagy szabad ég alatt is. Fontos tudni, hogy ez jellemzően extra költségekkel jár.

A helyszínt előre be kell jelenteni a hivatalban, hiszen az anyakönyvvezetők keze nem ér el mindenhová. Illetve nem mindnek és nem mindenhová: egy anyakönyvvezető csak saját körzetén belül adhat össze egy párt, és ennek megvan a külön területi meghatározása. Ha mégsem felel meg ennek a menyasszony és a vőlegény terve, akkor vagy új anyakönyvvezetőt, vagy új helyszínt kell találniuk.

Hogyan lehet anyakönyvvezető nélkül házasságot kötni?

A romantikus filmek jól elhintették, hogy lehetséges spontán megoldani egy esküvőt. Nos, lehet, hogy az amerikai törvények ezt lehetővé teszik, de Magyarországon nem adhat össze más hivatalos személy, mint az önkormányzat által kijelölt anyakönyvvezető. Egy szertartásmester, egy barát maximum beszédet mondhat, a pap pedig csak az egyházi szertartást vezényelheti le. Ezek egyike sem válik hivatalossá pusztán attól, hogy komolyan gondolják, vagy a vallási meggyőződésük fontosabbnak érzi, mint az állami jóváhagyást. Leegyszerűsítve: egy öt perces villám-esküvőre akkor is be kell rohannia a párnak, ha egy lelkész előtte a patakban összeboronálta már őket.

Egyre népszerűbb szokás, hogy a pár egy kevésbé zsúfolt időszakban, csak a tanúk jelenlétében ejti meg az önkormányzatnál a polgári esküvőt, majd a Nagy Napra egy szertartásvezetőt kérnek fel, aki ünnepélyesebb keretek között, a násznép jelenlétében, a saját stílusukban adja össze őket.

Szertartásvezető vagy anyakönyvvezető: melyiket válassza?

A házasságkötés összefoglalva…

Ha egy pár házasodni akar, akkor minden papírral, okmánnyal és esetleges igazolással be kell menni abba az anyakönyvi hivatalba, ahol vagy aminek közelében az esküvőt is meg akarják majd tartani. Ez megtörténhet a szervezés első, vagy akár utolsó lépéseként is, 1 hónappal az esküvő előttig bezárólag. (Ugyanakkor érdemes figyelembe venni – főleg az esküvőszezon derekán – hogy az önkormányzatoknak is tele lehet a naptára, ezért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.)

Ha sikerült kétséget kizáróan igazolni a személyazonosságukat, bejelentik az akaratukat, időpontot, majd későbbi nevet választanak. Többnyire már ekkor egyeztetik az anyakönyvvezetővel, hogy milyen szertartást szeretnének tőle: kültérit, beltérit, sok főset, vagy csak a két tanú jelenlétében. Ezt követően (nem több, mint 10 perc) a pár mehet is haza, mert minden köztes papírmunkát és ellenőrzést az anyakönyvi hivatal végez el. A párnak már csak az a dolga, hogy megjelenjen a megbeszélt időpontban!