A temetés és a halál mára már egyike lett azon társadalmi tabuknak, amelyekről nem illik, nem szokás beszélni – éppen ezért a temetési illemszabályok is homályosak sokak számára. Segítünk, mire figyeljen oda egy ilyen érzékeny eseményen!

A halálhoz való viszonyulás nagyban függ attól a kultúrától, amiben az egyén felnőtt. Egyes helyeken teljesen elfogadott a halott megérintése, a mellette való virrasztás, máshol még egy légtérben sem lehet valaki elhunyttal. Ebben a cikkben a magyar szokásokat és temetési illemszabályokat mutatjuk be, hogy segítsünk a nehéz helyzetben.

1. Tájékozódjon, hogy milyen vallású temetésre megy

Nagyon fontos, hogy előre tájékozódjon, hogy milyen vallású temetésre megy, hiszen a megfelelő, temetésre illő öltözet kiválasztásán túl a megfelelő viselkedésre is kiemelten nagy figyelmet kell fordítani.

Mivel hazánkban a kereszténység a legelterjedtebb, így nagy valószínűséggel katolikus vagy református temetési szertartással fog találkozni a legtöbbször. Azonban a különböző felekezetek között nagy lehet az eltérés.

• A katolikus szertartást két részre lehet bontani. A búcsúztatás a ravatalnál kezdődik, itt a pap először köszönti a gyásznépet, amelyet válaszos zsoltárima éneklés, majd igeliturgia, gyászbeszéd követ. Fontos megemlíteni, hogy a gyászbeszéd célja nem a halott méltatása, hanem a gyászolók vigasztalása és a feltámadás reményének a megerősítése. Ezt követően a pap szenteltvizet hint a ravatalra, majd ezután a hívek könyörgése következik, amelyet a Miatyánk közös elimádkozása, majd a gyászmenet követ.
  A búcsúztatás második fele a sírnál veszi kezdetét, ahol először a pap megáldja a sírt, majd beleengedik az elhunytat. Ez után a gyásznép a Hiszekegy-et imádkozza, majd a szertartás könyörgéssel és imádságokkal ér véget.
• A reformátusoknál is két helyszínen zajlik a temetés. A szerkezet itt is hasonló, itt is énekekkel, imádságokkal és igehirdetéssel lehet találkozni. Azonban az a nagy különbség, hogy míg a katolikusoknál a szertartás és a gyászmise az elhunytnak a mennybéli üdvösségéről szól, addig a reformátusok úgy vélik, hogy a halál pillanatában az elhunyt lelke Isten színe elé került és azon semmiféle emberi szó, liturgia nem segít. Így számukra tilos a holttestet megáldani és bűnbocsánatot kérni a lelkéért.
• A karizmatikus egyházaknál a hangsúly az életen van, és bármennyire is fájdalmas dolog a halál, mégis azt ünneplik, hogy az elhunyt már Isten országában van és hogy neki már semmilyen gondja és fájdalma nincsen. Ezért az ilyen szertartásokon nem ritka az örömteli dalok éneklése sem.
• A zsidóknál a temetésnek szigorú szabályai vannak, amelyek magába foglalják azt is, hogy a lehető leghamarabb el kell temetni a halottat, hiszen a hamvasztás náluk nem megengedett. Érdekesség, hogy náluk a nyitott koporsós temetés is tiltott, hiszen ilyenkor a halottat nem csak a család és a barátok láthatják, hanem a rosszakarók is, akik akár becsmérelhetik is a halottat.
• A muszlimoknál is tiltott a hamvasztás. A halottat itt is imával búcsúztatják, majd a gyásznép mentben kíséri az utolsó útjára az elhunytat. A menet közben teljesen csendben kell lenni, sírni, hangosan kiabálni, sőt még Allah nevét sem szabad kiejteni a szájon. A halottat a muszlimoknál az oldalára fektetve temetik el, úgy, hogy arccal Mekka felé nézzen. Ne lepődjön meg, ha nem lát fejfákat és sírokat, a muszlim temetőkben csak földhalmok jelzik, hogy ott egy ember nyugszik.
• A hinduknál a hamvasztásos temetés az egyetlen út. A hagyományos halotti menetet a legidősebb fiú vezeti, aki fehér ruhát visel. A halottat először ötször vízbe mártják, majd máglyán égetik el. Míg ég a máglya, addig a rokonság a Véda himnuszokat énekli.

2. Öltözködjön a temetési etikettnek megfelelően

Amint azt láthatta, minden vallás eltérően közelíti meg a halált, így a szertartásokon megengedett viselkedés, temetési öltözet, temetési ruha is eltérő. Fontos, hogy ismerjük a megfelelő temetési illemszabályokat.

• A keresztény kultúrkörben a legelfogadottabb szín a fekete, amely kapcsán érdekességként megemlítendő, hogy nem mindig volt a gyász és a halál színe. Ez a szokás hazánkban csak a XVIII. században vált elterjedté, mikor ezt rendeletben szabályozták.
• A zsidó temetéseken is a fekete a megfelelő szín, a férfiak pedig nem lehetnek fedetlen fővel, kalapot, vagy kipát illik viselni.
• A muszlim szertartásokon még a nem muszlim hölgyek haját is illik eltakarni. A fekete szín a muszlim temetéseken is szokás, de itt lehet zöldet is viselni, mivel az Allah színe.
• A hinduknál alapvetően a harsány színek dominálnak, ez a temetésen sincsen másként. Ekkor, mint ahogyan arról már szó esett, a halotti menetet egy kiválasztott, általában a legidősebb fiú, vezeti, aki fehér ruhát visel, míg a gyászolók ruházatára vonatkozóan színbeli megkötés nincsen.

A temetésre illő öltözetről itt írtunk részletesen, ebben a cikkben pedig abban segítünk, hogy meddig illik viselni a gyászruhát.

3. Kiegészítők: a kevesebb több

Ne feledkezzen meg arról, hogy temetésre megy, nem kell túlzásokba esnie a kiegészítők tekintetében. Teljesen elegendő egy szép, visszafogott óra, egy sötétebb nyakkendő és egy öv.

4. A temetés menete

Érdemes előre megkérdezni, vagy utánajárni, hogy hogyan fog zajlani a temetés maga. Érdekes módon az eddig említett világvallások temetési szertartásai között sok hasonlóságot lehet felfedezni. Szinte mindegyikről elmondható például, hogy a szertartás középpontjában nem is a halott, hanem a gyászoló család áll, és a temetés célja inkább az ő fájdalmuk enyhítése. A temetés először valamilyen ravatallal kezdődik, az már a vallástól függ, hogy a holttest mennyire van közszemlére téve.

Ezt követően megemlékeznek a halott életéről és együtt fohászkodnak Istenhez, itt már az adott vallástól függ, hogy lehet-e a halott lelkének üdvösségéért imádkozni vagy sem.

Majd ez után a halottat a gyásznép együtt kíséri a sírhoz, a hinduk esetében a máglyához. A sírnál is folytatódnak az énekek és imák, amíg a testet teljesen be nem fedik földdel, vagy amíg a máglya teljesen le nem ég.

A sok hasonlóság ellenére, nagyon sok eltérést is tapasztalhatunk. Ezen főleg a temetés hangulatát és idejét értjük. A történelmi keresztény egyházak, valamint a zsidó és a muszlim temetések komorabbak, kötöttebbek, míg a karizmatikus keresztény és a hindu valamivel vidámabb esemény.

Az ábrahámi vallások temetési szertartásai nem tartanak tovább, mint egy- másfél óra, míg a hagyományos hindu búcsúztatás addig tart amíg a máglya le nem ég – ez beletelhet több órába is.

5. Érkezzen időben!

Ezt a szabályt minden rendezvény, találkozó esetén szem előtt kell tartani, de egy temetésről elkésni különösen nagy udvariatlanság. Ez a temetési etikett egyik legfontosabb szabálya, hiszen a pontossággal is a tiszteletünket tudjuk kifejezni a gyászoló család számára, valamint ha késve érkezik, akkor sokszor a sírtól csak nagyon távol kaphat helyet.

Érdemes azzal is számolnia, hogy nem csak Ön hivatalos a temetésre, ezért ha későn érkezik, lehet, hogy nem talál parkolóhelyet a temetőhöz közel.

6. Készítettessen virágot vagy csokrot

A temetésen a végső tisztelet egy szál virággal vagy csokorral szokás megadni. Ha a család máshogy nem rendelkezik, akkor a keresztény szertartásokon minden virág elfogadott. A muszlim temetésre is lehet virágot venni, azonban tájékozódjon, hogy milyet preferál a család.

A zsidó család otthonába lehet virágot küldeni, de a szertartásra ne vigyen virágot. A tiszteletet egy darab kaviccsal, kővel szokás kifejezni, hiszen míg a virág elhervad, addig a kő örökre megmarad. A hinduknál is elfogadott a virág, de inkább tartózkodjon a koszorútól és készíttessen virágfüzért.

7. Viselkedjen visszafogottan

A temetés, érthető módon nem a magamutogatásból áll. Próbáljon beilleszkedni a tömegbe, és semmivel se hívja fel magára a figyelmet. Emlékezzen arra, hogy ez a gyászoló családnak egy nagyon nehéz időszak, tartsa ezt tiszteletben.

8. Legyen együttérző, de ne terhelje túl a családot

Csak akkor nyilvánítson külön részvétet, ha nagyon közeli kapcsolatban volt az elhunyttal, illetve a családjával, vagy ha ennek a család helyet hagy. Tartsa tiszteletben a kérésüket a részvétnyilvánítással kapcsolatban, és ne nehezítse meg az amúgy is nehéz helyzetet. A keresztény temetések végén általában a vendégek egyenként odalépnek a családhoz, és sajnálatukat fejezik ki – a legtöbb esetben ennyi bőven elég.

Ha viszont külön megkérték, hogy mondjon beszédet, vagy úgy érzi, hogy elég közel áll a családhoz, és külön is szeretne részvétet nyilvánítani, akkor ide kattintva elolvashatja a közhelymentes részvétnyilvánítási formákról szóló cikkünket. Részvétvállalását kifejezheti egy-egy szép baráti részvét idézettel is.

9. Vigyen-e gyerekeket a temetésre?

Érdemes meggondolni, hogy gyermekének a temetésen van-e a helye vagy nem. A kisgyerekek még nem értik, hogy mi is történik pontosan körülöttük, számukra akár megrázó is lehet ez az esemény. Csak egy bizonyos életkor felett érdemes a gyermeket temetésre vinni.

10. Vigyázzon a többi sírra!

Ez is lényeges eleme a temetkezési illemszabályoknak! Fokozottan figyeljen, hogy hova lép, hova áll. Nagy illetlenségnek számít ha rálép más emberek sírjára. Gondoljon bele abba, hogy milyen érzés töltené el Önt, ha látná, ahogy más valaki rálépne az ön elhunyt szerette sírjára?

Temetéstől és a halotthoz való viszonytól függően is lehetnek eltérések, de ezek a legfontosabb temetési illemszabályok.

Gyakran Ismételt kérdések