Gyász. Mindenki találkozott már vele, a szerencsésebbek csak érintőlegesen. A mai, konvenciókat kerülő világban a gyászidőt mégis tartjuk, és a gyászruha viselése is megmaradt. Honnan ered ez és meddig illik feketében járni, azaz magunkon viselni a gyász színét?

Honnan ered a gyász, a gyászruhaviselés hagyománya?

Amikor valaki elveszíti egy szerettét, ezt a ruházatának átformálásával ki tudja fejezni a külvilág számára. Manapság ekkor egyértelműen az uralkodó szín a fekete lesz, azonban sokáig a fehér volt a gyász színe a köznapi emberek között is. 1498-ban egy királyné fekete gyászruhát varratott magának, ekkor kezdődött meg az, hogy a fehér gyászruhát apránként felváltotta a fekete a gyászolók között. Azonban a fekete kelme igazi luxus cikknek számított, így inkább az arisztokrata körök engedhették meg maguknak ezt, és csak nagyon lassan, a technológia fejlődésével vált széleskörűvé a fekete gyászruha viselése.

Az 1700-as évekre a gazdagabb kereskedő körökben is kezdett elterjedni a fekete gyászruha, majd az 1800-as évekre már a középrétegben is ez a szokás uralkodott. Magyarországon a fekete gyászruha viselését Sissi – Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné honosította meg, amikor fia halála után semmilyen más színű ruhát nem viselt.

Meddig tart a gyászidőszak a magyar hagyományok, az etikett szerint?

Meddig illik gyászolni a magyar hagyományok szerint? Milyen írott és íratlan szabályok vonatkoznak erre az időszakra?

Az 1800-as években szigorú társadalmi elvárások voltak a gyászolókkal, főleg az özvegyekkel szemben. Hatalmas szégyenben maradt az, aki vétett a gyászidőszakban, akár viselkedésével, akár a ruházatában az előírtakkal szemben. Éles szemmel figyelte az utca, hogy vajon betartja az özvegyasszony – akár erőn felül is – az előírt gyászt.

Abban az időben a gyászruhát, vagyis a fekete színű ruhaanyagot veszélyes kemikáliák használatával érték el, és annak több hónapon, éven keresztüli viselése bizony komoly fizikai fájdalommal, sőt akár halállal is járhatott. Az özvegyasszonyoknál nem volt ritka, hogy belehaltak a gyászba, így éltükben soha többé nem viselhettek más ruhát, mint feketét.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a gyászidőszak, nem is annyira egyszerű választ adni, főleg ha ismerjük a régi vidéki szokásokat, a vidéki elődeink gyászában ugyanis az egész utca osztozott, nem hagyták magára a fájdalmában sem másikat. A szomszédság a tizedik házig két hétig, a tizedik háztól két napig gyászolt együtt a gyászoló családdal. Tehát régen a gyászruha viselésének időtartama csak egy dolog volt, emellett fizikai kiterjedése is volt a gyásznak.

De mégis mennyi időt is kellett végigszenvedniük a mérgező, zárt, dísztelen ruhákban, elfátyolozott arccal, vállalva a durva anyag szem és bőrirritációját? Ezt az elhunyttal szembeni rokonsági fok határozta meg. Tehát minél közelebbi rokon hunyt el, annál hosszabb és szigorúbb volt a gyászidőszak. A legszigorúbban, és leghosszabb ideig az özvegyasszonyokra vonatkoztak a szabályok. Távolabbi rokonok elvesztése esetén pár hónap, esetleg hét volt a minimálisan betartandó gyászidőszak. A férjüket elvesztett fiatalasszonyok esetében ez két és fél év volt, ennek az első egy évében kötelező volt a talpig fekete ruha és fátyol viselése, majd a gyászidőszak második felében színesíthették ruházatukat némi sötétlila, szürke, esetleg mályva kiegészítővel, sőt, szolid gyászékszereket is hordhattak. Tartózkodniuk kellett a mulatságokon, nótázásokon való megjelenéstől, és minden nyilvános szerepléstől, esküvőt is csak a gyászidőszak után tarthatott a család.

Ezeket a szabályokat már nem vesszük ennyire szigorúan, manapság mindenki addig gyászol, amíg neki arra szüksége van. A gyászetikett szerint közeli rokont – házastársat, szülőt és gyermeket-, 1 évig illik gyászolni, fél évig az elvesztett testvért és idősebb gyermeket, a nagyszülőt pedig 6 hétig.

Mit lehet viselni a gyász során, milyen egy gyászruha?

Szerencsénk van már ezzel kapcsolatban is. Mára kijelenthető, hogy a gyászruhánk nem fog minket megölni, és nincs is annyira szigorú előírása annak, hogy mit viselhet a gyászoló a gyászidőszak alatt és mit nem.

Vannak azonban írott és íratlan szabályok, amiket be kell tartani, ha nem akarunk mi lenni a csípős megjegyzések és ferde tekintetek céltáblája. Ezek az illemszabályok manapság főleg a temetésre irányulnak, erről bővebben A 10 legalapvetőbb temetési illemszabály című cikkünkben olvashat.

A gyász nem ér véget a temetéssel. A gyászidőszakban mára már az özvegyasszonyoknak sem kötelező tetőtől talpig feketébe burkolózniunk, a férfiak esetén pláne nincs ilyen elvárás. Mindenki a saját habitusa szerint sötétítheti el a hétköznapi ruházatát akár teljesen, vagy csupán jelképesen is egy sötét színű kiegészítővel.

Az viszont határozottan kijelenthető, hogy ebben az időszakban javasolt kerülni a kihívó, túlzott díszítettségű ruházatot és a sok csillogó ékszert is. A gyászruhák terén is javasolt elkülöníteni a hétköznapi és a formálisabb megjelenéseket. Férfiaknak, a gyászidőszak alatti hivatalos megjelenéshez tökéletes választás lehet egy egyszerű szabású – nem slim fit! –, matt anyagból készült fekete öltöny. Kínálatunkban jelenleg 27 féle öltöny közül választhat, természetesen talál köztük olyat, ami gyászruhának is megfelel. Ugyanígy, a hivatalos megjelenésre hölgyeknek a mély dekoltázst kerülő matt fekete kosztüm, vagy alkalmi ruha az ajánlott.

A hétköznapi viseletnél gyászruha lehet egy minta nélküli egyszerűbb póló is. A lényeg az, hogy a külvilág számára egyértelmű legyen a jelzés, és ez által megértően, kíméletesebben bánjanak a gyászolóval.

Meddig kell viselni a gyászruhát?

A gyászidőszak leteltével lehet megválni a gyászruhától is, a kettő szorosan összefonódott. Tehát manapság ha mégis szeretnénk tartani a gyászetikettet, akkor a közeli rokont (házastársat, szülőt és gyermeket) 1 évig javasolt gyászolni, az elvesztett testvért és idősebb gyermeket fél évig, a nagyszülőt pedig hat hétig, eddig viseljük magunkon a gyász külső jegyeit is.

Mennyire kell ragaszkodni a gyászolási hagyományokhoz a XXI. században?

A gyászban vannak hagyományok, amiket a mai napig tartunk, ezek közé tartozik a részvétnyilvánítás, amikor tudomásunkra jut egy ismerősünk vesztesége. Azonban a részvétnyilvánítás is lehet sablonos és elcsépelt, olykor sajnos kínos is. Annak érdekében, hogy ne fusson bele ebbe a hibába, összegyűjtöttünk 15 közhelymentes részvétnyilvánítási formát. Ha nem a szavak embere, és úgy gondolja más korábban valószínűleg leírta már az érzéseit, akkor az 55 emberi és baráti idézet részvétnyilvánításhoz című cikkünk fog tudni Önnek segíteni ebben.

A gyászolási hagyományok közül leginkább a temetésre vonatkozó szabályok, amiket ma is szigorúan illik betartani. A gyász időszakára és a ruházatra vonatkozó előírások is mára a feledés homályába vesztek. Mindenki addig, akkor és leginkább úgy gyászolja el szerettét, ahogy szükségét érzi. Egyedül ahhoz kell ragaszkodnia mindenkinek, hogy tiszteletben tartsa a gyászoló kéréseit és döntéseit.

Gyakran Ismételt Kérdések