A „báli szezon” hallatán Ön (vagy kedvese) nosztalgikus sóhajjal gondol a Bridgerton vagy a Büszkeség és Balítélet jeleneteire, arra gondolva, hogy milyen szép idők is voltak? Pedig bálok ma is vannak; mutatjuk, miben hasonlítanak és miben különböznek a régi idők partijaitól!

Gondolta volna, hogy csupán képzeletünkben van komoly különbség a régi báli szezonok és napjaink báli hagyományai közt? Az esetek többségében minden bálnak kialakultak a maga, több évszázadon át élő hagyományai, menetrendjei, formaságai és szabályai, amelyek új köntösben, mindig az aktuális divatnak megfelelően ugyan, de a mai napig érvényben vannak. Gyökeres változás a bálokat illetően inkább azok funkciójában van: hiszen régen az elsődleges cél a jövendőbeli megtalálása volt, mostanra azonban ez a közösségi szórakozás lett.

Milyen báli szezonok vannak?

A bál az olasz ballo, ballare kifejezésekből ered, ami annyit tesz, hogy táncolni. A reneszánsz idején virágzott fel a bál szokása, a klasszikus báli keretek és etikett azonban nem olasz, hanem francia hagyományokat tükröznek vissza: mindenki a Napkirály, XIV Lajos báljait másolta. A magyarok köreiben a XVIII. századi bécsi, pozsonyi és fertődi bálok voltak népszerűek, és az országhatárokon túl is elismertek. A 19. század közepén élték magyarországi fénykorukat ezek a rendezvények, ugyanakkor a bálok már nem számítottak kizárólag főúri mulatságnak. A polgári réteg mellett a vidéki városok és falvak is megrendezték saját báljaikat, illetve keresztelték át és gondolták újra saját hagyományaikat báli keretek közt.

Farsangi báli szezon

A farsang mindig január 6-án, vízkeresztkor kezdődik, közvetlenül azon a napon, hogy lezárul a karácsonyi ünnepkör időszaka. A farsangi szezon végét ma is a húsvéti ünnepkör határozza meg, ami – tekintve, hogy egy mozgó ünnep – a farsang végét is mozgóvá teszi. A farsang farka a farsang utolsó hétvégéje, melyhez a húshagyó kedd és az azt megelőző hétfő is hozzátartozik. Ezt követően a régiek vallási okokból szüntettek be minden zenés-táncos mulatságot, a húsvétot megelőző böjti időszakban tilos volt minden ilyen összejövetel.

Nyári báli szezon

A nyári bálozás elsősorban úri mulatság volt, jellemzően az olyan vidékeken alakultak ki báli hagyományok, ahol nyaralni szoktak.

Anna-bál

A nyári szezon legfontosabb bálja az Anna napi bál volt. A legjelentősebbet Balatonfüreden tartották, de szerte az országban más fürdőhelyeken is hagyománya volt e bálnak, mely az Anna-naphoz legközelebb eső szombatokon került megrendezésre. A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án, a Horváth-házban szervezték meg, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában Anna Krisztina leányának tiszteletére, aki ezen a napon szerelembe esett későbbi férjével, a szomorú sorsú aradi vértanúval, Kiss Ernővel. A hagyomány szerint a füredi bálok nemcsak a romantikus természetű kapcsolatoknak, hanem a magyar nemzeti identitásnak is kedveztek: az arisztokraták előszeretettel használták ezeket az alkalmakat, hogy díszmagyarba öltözve jelenjenek meg a bálon és a bálba menet. A modernkori Anna bálok hosszabb szünet után 1954-ben éledtek újjá: 1957 óta a felújított egykori Kúriában, a mai Anna Grand Hotelben rendezik meg, ahol minden éveben megszavazzák az Anna-bál legszebb lányát is.

Szüreti báli szezon

Bár ősszel a mezőgazdasági feladatok miatt nem nagyon volt idő a lazításra, kivételt jelentettek a szüreti báli rendezvények. A régi századokban ezeknek az eseményeknek a hagyományos magyar szőlőtermesztő vidékeken (Tokaj, Badacsony, Eger, Szekszárd környéke) volt hagyománya a változatos szüreti mulatságok mellett (felvonulás, a gazda házának felékesítése szőlőkoszorúkkal, a szőlőlopást imitáló játék, illetve a csőszök tánca).

Az események szerteágazó szokásrendjét a 19. században egységesítették, miniszteri rendelettel szabályozták. Ezekből a központokból terjedtek el a hagyományok az erdélyi városok külvárosi kocsmáiban is. Innen pedig a bál típusát tekintve legelevenebb élő hagyománnyal rendelkező Székelyföldre terjedt át kifejezetten a báli hagyomány, melyet szüreti bálnak neveznek, szüreti időszakban rendezik, de ma már nem kötik ahhoz, hogy a helyszíne is olyan vidéken legyen, ahol valóban élő a borkultúra is.

Mikor kezdődik a báli szezon?

Az elsődleges báli szezon a farsangi időszakra esett, január elejétől február közepéig tartották. Különösen igaz volt ez a vidék népére, a parasztságra, akik körében mind a bálok, mind az esküvők java télire esett a tavaszi-nyári-őszi mezőgazdasági munkák miatt. Ugyanakkor máskor is, nagy ünnepek alkalmával is voltak bálok, így karácsonykor és húsvétkor, egyes nyári napokon, valamint a majális és a szüret körüli időszak időszaka is a bálok rajongóinak kedvezett.

Mi a különbség a régi és a mostani báli szezonok között?

Alapvető különbség a régi és a mostani báli szezonok között, hogy a báli események megrendezését napjainkban már minimálisan befolyásolják a vallási ünnepkörök, vagy a mezőgazdasági munkák miatti kötöttségek. Bár a főszezon most is karácsony és nagyböjt közé esik, de nem feltétlenül tartják be olyan szigorúan a szabályokat, mint régen. A bálokhoz köthető divat is sokat változott: már nem ugyanazokat a zenéket játszák, már nem ugyanazok az ételek számítanak előkelőnek és persze más az előírt viselet is az eseményeken.

Milyen volt az 1800-as évek divatja a férfiak és a nők körében?

1910-es évek divatja: öltözködéskultúra és stílus a mindennapokban

50-es évek divatja: így öltöztek a férfiak akkoriban

Mi volt a szerepe a báli szezonnak régen és mi a szerepe most?

A régi időkben a báli szezonok alapvetően funkciójukban tértek el a mostani báli szezonoktól: az volt ugyanis őseink számára az elsődleges, hogy egy ilyen szezon alatt az eladósorban lévő leányok párt találjanak, vagy még pontosabban a szülők a lányaik számára párt találjanak. Ilyen keretek között köttetek meg az elrendezett, olykor pedig a szerelmi alapú eljegyzések. A társadalmi nyilvánosság keretei közt tulajdonképpen ez volt az elsődleges színtere a párkapcsolatok, kapcsolatok létrejöttének, melynek megvoltak a maga szigorú szabályai, határai és módjai.

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent és miért fontos?

Illemszabályok: 20 szabály, amivel a 21 században is illik tisztában lenni

Ezek az alkalmak egyben a társasági élet divatos eseményei is voltak, presztízst jelentett bált rendezni, egyes bálokra meghívást kapni, a bálakon valamilyen fontos szerepkört betölteni (például védnöknek lenni). A bálok egyben a nemzeti identitás reprezentatív színtereiként is funkcionáltak, valamint szinte kivétel nélkül keretet adtak a jótékonykodásnak.

Napjainkban alapvetően a bálok divatos, társasági események, egyaránt lehetnek nyitottak egy szűkebb és szélesebb körben is, elsődleges funkciójuk pedig a társasági szórakozás, szórakoztatás és a régiekhez hasonlóan a jótékonykodás.

Kik vettek részt a bálokon régen és most?

Eleinte úri kiváltság volt, de bálokat a 19. századtól fogva minden társadalmi réteg rendezett a saját körének, tehát ilyen értelemben zárt események voltak. A főúri bálokról a széles nyilvánosságnak a korabeli sajtó tudósított. A bálokat nem csak magánszemélyek adták, a 19. században például a volt a jellemző, hogy ezek szervezése kaszinók, egyletek, hivatalok és ipartestületek feladatává vált. Napjainkban egy báli eseményen részt vesz minden társadalmi réteg, most már ugyanolyan gyakori az, hogy egy ilyen rendezvényen a különböző körökből érkező emberek kapnak meghívót és együtt ünnepelnek, mint az, hogy zártkörű eseményként, szűkebb, homogén körök részére szervezik meg a bálokat.

Mit jelent az elsőbálozás?

Az elsőbálozás a régi hagyományban az, amikor egy eladósorba kerülő lány először vesz részt egy ilyen társasági eseményen. Az úrilányokat tizenhat évesen, természetesen gardedámmal engedték el a szezon minden egyes eseményére és a gardedám megmaradt a további évadokra is, egészen addig, míg a lányt az oltár elé vitték végül. A debütálás abban mutatkozott meg, hogy az első év során ezek a lányok kizárólag hófehér tüll- vagy muszlinruhában jelenhettek meg – de az a szabály egyben kizárólagos kiváltságot is jelentett. Az anyagválasztás a könnyedséget, a mozgékonyságot, a színválasztás pedig az ártatlanságot jelképezte.

Miért várjuk a báli szezont?

Ha napjainkban a báli szezont nem is azon romantikus elképzelés miatt várjuk és sürgetjük, mert azt gondoljuk, megtalálhatjuk végre a nagy Ő-t, a mai napig ezen eseményeken minden férfi igazi hercegnek és minden hölgy igazi hercegkisasszonynak érezheti magát – ez az érzés pedig felbecsülhetetlen.