Mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között? Egyáltalán fontos-e ez manapság – nem elég, ha csak szimplán kedves az ember? Cikkünkben rendet vágunk a fogalmak közt!

Az emberi viselkedés nagyon összetett. Amikor valaki úgy érzi, hogy spontán és őszinte, még akkor is mélyen átitatja a viselkedéskultúránk egésze – ami ráadásul nem csak a tágabb kultúrától függ. Például az arab világban teljesen normális a férfiak közötti testi érintés, míg ez a nyugati kultúrákban kimondottan intim viszonyt feltételez. Magától értetődik, hogy a viselkedés egésze függ a kortól, amelyben élünk, a helytől, ahol nevelkedtünk, de még a pillanatnyi helyzetünktől is – például, hogy egy bálon vagyunk, vagy éppen a kocsmában. Az illem, etikett, protokoll mára fellazult rendszerek összességét takarja, a viselkedési szabályok megengedőbbek lettek, mégis számos olyan helyzet van, ahol érdemes tisztában lenni a társas érintkezés helyes voltával.

Mit jelent az illem?

Az illemet szokás egyszerűen viselkedéskultúrának is hívni: ez a tág fogalom takarja az emberi társadalmi élet szabályait. Mivel a társas érintkezés lazábbá, megengedőbbé vált, manapság egészen sok ellentét születhet a generációk közt, hiszen hányszor hallhatja egy fiatal, hogy ezt vagy azt nem illik tennie! Ami ma meg sem üti az ingerköszöböt, az 30 vagy 40 évvel ezelőtt igencsak illetlennek számított, és ez generációs ellentéteket szülhet.

Mik a legfontosabb illemszabályok 2022-ben?

Vannak-e egyáltalán olyan illemszabályok, amelyek napjainkban is „tartják magukat”? Alapvetően az igaz az illemszabályokra, hogy megszűntek „szabályok” lenni. Ma már senki nem fogja párbajra hívni vagy felpofozni azt a férfit, aki nem adja át a helyét a várandós kismamának a buszon, holott ez még száz évvel ezelőtt sem volt teljesen ritkaságszámba menő eset. A szabályok alól ki lehet lógni, és elmondhatjuk, hogy még senki nem halt bele, ha inkább jól volt, mint jó volt, és ezért nem tartották illedelmes személynek. Annál is inkább, mert az alapvető és mindent átfogó illemszabályok a fiatalabb generációkból legjobb esetben is egy gúnyos félmosolyt váltanak ki, mert hát ki törődik azzal, hogy egy társaságba érve kinek illik először köszönni, vagy éppen ki nyújtsa a kezét elsőként?

Mi a protokoll?

A „valódi” szabályok nem terjednek ki az élet minden területére, bizonyos eseteket a protokoll fed le. Ebben az esetben valóban érthetően és értelmezhetően le lehet már jegyezni, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés. Ezek mind olyan területei az életnek, ahol rendszabályok és némi szertartásosság itatja át az emberek közös érintkezését, mint például egy étteremben, egy operaházban, egy moziban vagy éppen egy banketten való megjelenés alkalmával. Egy ilyen eseményen való megjelenés protokollja olyan, mint egy improvizáló színésznek a cselekményvázlat: nem csak ő, de más is ehhez fogja magát tartani, így aztán egyikük sem ütközik össze nyilvánosan a másikkal, hogy egy komoly drámából egy burleszk komédia legyen.

Lássunk pár példát ilyen eseményekre, helyszínekre! Mi az elvárt viselkedés, illetve hogy fognak velünk viselkedni, ha megjelenünk egy-egy szituációban?

Színház és opera

Természetesen többféle színház létezik, és nyugodtan elmehet egy kísérleti kiszínpadra úgy, mintha csak egy moziba menne – étel és ital nélkül, természetesen. De ha egy elegáns színházba hivatalos, ott valamennyire elvárt a „kiöltözés”, azaz egy ünnepibb öltözék. Talán ehhez kapcsolható praktikus szabály, hogy a ruhatárban a férfinak kell lesegíteni a nő (esetleg bonyolultabb) ruhájáról a kabátot, és gondoskodni annak elhelyezéséről. Minden bizonnyal a fűző és az abroncs időszakából származik ez a szabály, de ma is előzékeny jellemre utal.

Étterem, elegáns borozó

Egy elegáns étteremben a viselkedés is szabályokhoz kötött. Aki nem tanulja gyermekkorától kezdve ezeket a szabályokat, az bizony nehezen fogja elsajátítani utólag, hogy mikor, kivel, hogyan kell viselkednie.

Egy elegáns helyen az első és legfontosabb szabály, hogy a személyzet csinál mindent. A pincér ültet le, mutatja meg az a mellékhelységet, adja kezünkbe a menüt, segít a leesett villa felemelésében. Az evőeszközöket kívülről befelé haladva kell használni, és (sietősek és türelmetlenek hátrányban) a pincér választja meg azt is, hogy mikor jön érdeklődni az újabb kívánságunk, vagy épp a fizetési igényünk iránt. Mutogatni, füttyögni, tapsolni nem illik neki. Az a dolga, hogy ezek nélkül is kitalálja a megfelelő időpontot.

Diplomáciai események

A diplomáciai protokoll annyira konkrétan van megfogalmazva, hogy tényleg „csak” követni kell. Szűk mozgásteret hagy az egyéniségnek és az egyénnek, hiszen egy diplomáciai esten a megjelenő emberek nem is önmagukat, hanem szervezeteket, akár országokat képviselnek. A legapróbb részletektől, mint a kézfogás, a ruha, a gombok mérete, a feleségek és férjek, esetleg gyermekek megjelenésének lehetőségei is szoros szabályrendszert követnek.

Öltözködési szabályok

Az öltözködés az a pont, amit még bizonyos események alkalmával szorosabb szabályok övezik, ezt írja körbe a dress code. Vannak alkalmi szabályok is, például a fekete, piros és fehér tilos színek egy esküvői vendégség számára, míg Európában a fekete a tradicionális szín, ha temetésre megyünk.

Mit jelent az etikett?

Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket. Az etikett eredetileg egy feljegyzést jelentett, amelyben az illemszabályok rendjét rögzíteni lehetett az udvarban, az udvari emberek rangjának megfelelően: gyakorlatilag egy udvari szertartásokra vonatkozó „hol a helyed” kisokos volt. Természetesen ez is némileg idejétmúlttá vált az utóbbi évszázadokban, mégis megmaradt pár alapszabály, amit nyugodtan nevezhetünk egy kölcsönös, nőkre is kiterjesztett lovagiassági kódexnek.

Az erősebb védi a gyengét

Tehát a nőt a férfi, a beosztottat a munkáltató, a gyermeket a felnőtt, a 150 centis törékeny tündérkét a svéd kosaras.

A kor és a rang tisztelete

Az idősebb kor és a beosztás nem csak felelősséggel jár együtt – a védelmező egyben megkapja a szerepéért kijáró tiszteletet is. Egy protokolláris rendezvényen a vezetőt és az idősebbeket kérdezik először, ha „választási” lehetőség adódik, íőt engedik előre, és így tovább.

Manapság, a XXI. században mindenképpen jobb, ha valaki nem csak illemszabályok mentén éli, és valóban lehet fontosabb dolgokkal is foglalkozni. Ahhoz azonban, hogy egy nagyobb, szervezettebb társas eseményen ne érjen kellemetlenség senkit (sem a vendégeket, sem a személyzetet) mindenki közösen lefektetett szabályokhoz igyekszik tartani magát, amelyek elüthetnek a hétköznapi viselkedés formáitól.

Ha ilyen helyzetbe kerül, ne ijedjen meg tőle, ez tanult viselkedés, és a többieknek sem magától értetődik – és ha hibát is vét: a protokoll szerint azt senkinek sem szabad észrevenni