Oldal kiválasztása

Katt ide: Minden öltöny árának a fele visszajár...

Hogyan készül a török kávé? Miért különleges?

Hogyan készül a török kávé? Ön kóstolta már ezt a különlegességet? Cikkünkben mindent megtudhat róla, ha a jó erős fekete keleti tradícióinak felelevenítésére vágyik.

A törökök szerint „a kávénak olyan feketének kell lennie, mint a pokol, olyan erősnek, mint a halál és olyan édesnek, mint a szerelem.”

De mielőtt a lovak közé csapnánk, engedje meg, hogy eloszlassunk egy tévhitből eredő, sokaknál jelentkező rossz érzést a török tradíciókkal szemben. Mi magyarok, a kávézást török szokásnak tartottuk a régi korokban is, és a török megszállás miatt ez a negatív viszony azt eredményezte, hogy a köznép, a polgárság körében csak körülbelül 100 évvel később vált elterjedt, kedves időtöltéssé. Ezután magyar társadalom a kávéfogyasztás gyorsan behozta a lemaradást és népszerű tevékenységgé vált.

Török kávé
Forrás: Wikipédia

A kávékultúra virágkorában, a 19. században a magyar értelmiségi egy legendát gyártott arról, hogy milyen „káros” hatásai vannak a török kávézásnak az ember testi épségére, életére. Felelevenítettek ugyanis a török idők vendégségeit, melyek során nagyurak látogattak el egy-egy ebédre vagy vacsorára a török helytartó otthonába. Ezt a látogatást sokan jóhiszeműen egy diplomáciai találkozónak hitték, melynek végén gyakran a vendéglátó azzal a jelmondattal marasztalta a vendéget, hogy „Várjon még, uram, most jön csak a fekete leves!” – amivel a szerzők a kávéra utaltak. Ebben az volt a különleges, hogy az illető ezt fogyasztotta el utoljára szabad vagy élő emberként: vagy mérgezett volt az ital, vagy a vacsora végén rabságba vetették.

A legenda azonban ebben a formában nem igaz: a „fekete leves” valójában egy középkori, alapvetően állati vérből készül, magyar mártás neve, melyet jellemzően vadhúsokhoz szolgáltak fel. A kávé szinonimájaként csak a 19. században kezdték el emlegetni. A valóságban nincs hiteles forrásunk arról, hogy valóban a kávét mérgezték-e meg, vagy az étkezés más elemeit. Ezek a történetek csak a költők és írók fantáziában születtek meg, és népszerű alkotásaik révén váltak a köztudatban tényként kezelt történetté. Ha részletesebben érdekli a kávékultúra, akkor kattintson az alábbi linkre:

Honnan származik a török kávé?

A török kávé Az Oszmán Birodalom területéről és idejéből származik, de ahogy sok más gasztronómiai különlegesség esetén, a török kávét, vagy annak apróbb módosításokkal elkészített változatait (fűszerezés, cukrozás módja és mértéke) sok más nép is magának tartja. Így van arab, ciprusi, bosnyák és görög változata/megfelelője is.

Milyen kávéból készül a török kávé?

Alapvető fontosságú, hogy jó minőségű, nagyon finomra őrölt kávéból készítse el a török kávét a legkedvezőbb hatás érdekében. Érdemes extra finomságúra őrölt kávéért arab vagy török csemegeboltba menni. Ha nem tud dönteni, hogy milyen alapanyagból dolgozzon, ezek az írásaink segíthetnek a választásában:

Török kávé szett: mit tartalmaz, mi mire való?

 Ha török kávét szeretne fogyasztani otthon, akkor elkerülhetetlen, hogy beszerezzen egy dzsezvát, vagyis egy speciális, nyeles edényt. Lehetőleg a hagyományos váotlozatot keresse, ami kézzel készített, rézből van, és belsejében ónozott. Ehhez a teljes hatás kedvéért érdemes még beszerezni díszített, török vagy arab üvegfalú kávéspoharakat, amely nem összekverendő a jellegzetes, tulipán alakú török teáspohárral.

A török kávé elkészítése

A török kávé elkészítésénél van egy aranyszabály, amelyet sokan figyelmen kívül hagynak: a folyamat lényege nem a háromszori felforralás, hanem az, hogy háromszor hozza a kávét forrásközeli állapotba. Ha egyszer is sikerül felforralni a melegítés helyett, akkor tulajdonképpen elrontja a kávét. Fontos, hogy a török kávé esetében a kávét a cukorral együtt főzze fel. Hogy mennyit használjon az alapanyagokból, azt az alapján tudja meghatározni, hogy mekkora maga a dzsezva. Ha egy közepes edény birtokában van, az valószínűleg 1,5 dl űrtartalmú: ez a leggyakoribb, bolti forgalomban is kapható űrmérték.  Töltse meg az edényt vízzel, úgy, hogy a kétharmadáig legyen tele. Ehhez adja hozzá az alapanyagokat. Egy közepes dzsezvához egy púpozott teáskanál őrölt kávé kell (6-7 gramm), ízlés szerint ehhez 1-2 teáskanál cukor szükséges. Ha Törökországban jár, akkor a rendelésnél meg kell mondania a pincérnek, hogy milyen mértékben legyen cukrozott a kávéja. Az alábbi kifejezéseket használja: cukor nélkül (sade), kis cukorral (az şekerli), félig édesen (orta şekerli) vagy édesen (şekerli).

Ha otthon készíti el magának, vagy vendégeinek a kávét, nagyon fontos, hogy főzés előtt kiskanállal keverje össze az alapanyagokat, majd ezt követően ne kevergesse már a készülő italt. A jó török kávéhoz idő kell, lassú tűzön kezdje el főzni a kávét. Az első melegítés után, óvatosan öntse a kávé kb. harmadát csészékbe, és ismételje meg ezt a folyamatot még kétszer.

Európában a török kávé elsődlegesen Csehországban kedvelt, de egyre népszerűbb lesz nyugaton is. Ma jellemzően Magyarországon még kevés helyen kapható az amúgy széles választékkal rendelkező kávézókban is: a déli megyékben, elsősorban Pécsett hódolhat ennek az élvezetnek és a határon túl, a Vajdaságban a háztartásokban is közkedvelt ital a török kávé. Ha otthonában szeretné bevezetni a török tradíciókat, és van ismerőse a déli vidékeken, érdemes tanácsot kérni tőle.

Török kávé
Forrás: flickr.com

Mivel fűszerezzük a török kávét?

A török kávét hagyományosan nem fűszerezik. A kardamonmag, amit tévesen hisznek a török kávé alapvető elemének, valójában az arab tradíció része. Ha arab kávét szeretne csinálni, akkor a felfőzés előtt a többi hozzávalóval együtt 2-3 szem kardamonmagot adjon az alaphoz. Ez egyfajta jellegzetes, virágos aromát ad az italnak, ám ilyenkor kétségkívül egy másik kultúra tradícióját eleveníti majd meg. Az arab tradíciót követve tehet még bele olyan ritkán használt, jellegzetes ízvilágú fűszereket is, mint a masztika vagy az ámbra, melyeket szintén speciális csemegeboltokban lehet kapni.

Milyen a jó török kávé?

Ha helyesen végezte el a kávéfőzés folyamatát, akkor a művelet végére egy finom habos kávé lesz a végeredmény, és a felfőzés módjától édes, karamellás ízvilágot kap a kávé. Tálaláskor egy kis fahéjat is szórhat a tetejére.

Hogyan fogyasszuk a török kávét?

A török kávét nem szokás tejjel fogyasztani. Ideális esetben az elkészült kávét rögtön szolgálja fel, de még ne kortyoljanak bele: a harmadik felöntés után 3-4 percet érdemes várni, hogy a zacc leülepedjen a kávé aljára. A felfőzött italt már ne keverje el a fahéjjal, amit a tetejére szórt, mert akkor a zaccot is felkeveri vele együtt. A kávét nem szabad hosszabb ideig állni hagyni, mert felesleges koffein és egyéb káros anyagok oldódhatnak ki belőle. Az is fontos, hogy a dzseszvában se hagyjon kávét, mert az nem tesz jót az edénynek.

Miért jó a török kávé? Milyen hatása van?

 A jól felfőzött, nem felforralt, mértékkel fogyasztott török kávénak számos pozitív egészségügyi hatása lehet. Csökkenti többek között a vastagbélrák, a szívinfarktus és az emlőrák kockázatát. Ha többet akar tudni arról, hogy a kávé tulajdonképp milyen hatással van a szervezetre, akkor az alábbi cikkünket ajánljuk figyelmébe:

A török kávé főzése és fogyasztása különleges szertartás, mellyel a testnek és a léleknek egyaránt egy kis felfrissüléssel szolgál. Lassítson le és élvezze ki minden pillanatát!

Ezek is érdekelhetik még…

Az Ön kosara0
A kosár üres.
Vásárlás folytatása
0