Élete során bizonyára mindenki érezte már kellemetlenül magát, mert rosszul mérte fel, hogy a beszélgetőpartnerének felajánlhatja-e a tegeződést, magázza-e a régről ismert, ám időközben felnőtté érett gyermeket, vagy éppen elfelejtette, hogy a rég nem látott ismerősével tegeződtek-e. Az alábbi cikkünk ezen helyzetekben segít eligazodni.

Mik a magázódás és a tegeződés szabályai?

A tegeződés rohamos terjedésével sokan az udvariasság végét siratják. Pedig tegeződve is lehetünk udvariasan és fordítva: magázódva sem lehetetlen faragatlannak mutatkozni. Ahhoz, hogy minden formális és informális beszédhelyzetben jó benyomást keltsen, elengedhetetlen az illem, az etikett és a protokoll betartása. Hogy ezen fogalmak között mi a különbség, arról az alábbi cikkünkben olvashat:

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent és miért fontos?

A társadalom átalakulásával az illemszabályok is folyamatosan módosulnak. A tegeződés-magázódás területét megvizsgálva ezek a változások határozottan tettenérhetők, és ma már számos, korábban megdönthetetlennek hitt aranyszabályt felülírt az élet. Ma már teljesen elfogadott például, hogy egy férfi ajánlja fel egy nőnek, hogy tegeződjenek, mert számára így egyszerűbb a kommunikáció. Amennyiben ezt udvariasan teszi, nem érdemes megsértődni rajta.

Abban az esetben, hogyha valakivel olyan régen találkoztunk, hogy már elfelejtettük, hogy tegeződtünk-e, érdemes inkább rákérdezni erre a másik félnél. Az összetegeződés mindig egy életre szól. Nem írja felül az sem, hogyha idővel megromlik a kapcsolat, vagy rangbéli különbség alakul ki a két fél között.

A nagyon idősek és a fiatalok rendszerint külön pertu nélkül is tegeződnek egymással. Ha valakit tegezni kezd, azzal feljogosítja arra, hogy ő visszategezzen, akkor is, ha fiatalabb vagy alacsonyabb rangú Önnél.

Korábban a megjelenésre, viselkedésre, kommunikációra kiterjedő szigorú illemszabályok szőtték át a társadalmi érintkezések minden formáját, amelyek áthágása akár az adott társadalmi körből való kirekesztést is maga után vonhatta. Ma már ezek sokat lazultak, de a  sikeres magánélet és karrier eléréséhez most is fontos, hogy tisztában legyünk azzal az elvárásrendszerrel, amely napjainkban is elvárt a társadalom minden teljes jogú tagjától. Ezen szabályok ismeretében segít az alábbi cikkünk:

Illemszabályok: 20 szabály, amivel a 21 században is illik tisztában lenni

Mikor és kinek lehet felajánlani a tegeződést?

Sokan ma is úgy gondolják, hogy a bizalmi viszony egyfajta kifejezése a tegeződés felajánlása, vagyis nem azonnal tegeződnek, hanem megvárják, amíg úgy érzik, hogy már elég közeli a kapcsolat ennek a lépésnek a megtételéhez.

Máig érvényes a tegeződés hármas alapszabályaként ismert elvárásrendszer, amely szerint:

1. idősebb a fiatalabbnak,
2. magasabb beosztású az alacsonyabb rangúnak,
3. nő a férfinek ajánlhatja fel a tegező viszonyt.

Ahogy azonban a nemek közötti egyenlőség egyre nagyobb szerepet kap társadalmunkban, úgy az a szempont is egyre dominánsabb, hogy a fenti három szabályból éppen melyiket kell alkalmazni. A munkahelyen például ma már a pozíció megelőzi a nemi és az életkori szempontot is, azaz a főnök fogja felajánlani (nemtől függetlenül) a beosztottnak, hogy tegeződjenek, illetve a fiatalabb hölgy vezető megkérheti az idősebb alkalmazottat, hogy a jövőben tegeződjenek.

Visszautasítható-e a tegeződés?

Hétköznapi élethelyzetekben, boltban, fodrásznál egyre gyakrabban fordul elő, hogy nemtől, életkortól függetlenül az eladó/kiszolgáló letegezi a vásárlót. Amennyiben ez a fogadó félnek nem nyeri el a tetszését, hangos tiltakozás és kioktatás helyett illedelmesebb figyelmen kívül hagyni a tegező megszólítást és következetesen magázódni. Ezáltal a másik fél (jobb esetben) észreveszi magát és ő is magázva fog válaszolni.

Kikkel nem illik tegeződést kezdeményezni?

Vannak bizonyos kommunikációs helyzetek, ahova még nem gyűrűzött be a rohamosan terjedő tegeződés. Hivatali ügyintézésnél, postán, üzletekben, étteremben nem illik tegeződve kezdeni a párbeszédet. Ugyanez igaz az orvosnál is, az orvos életkorától függetlenül tiszteletlenség a tegeződést választani.

Hány éves koráig tegezhetünk le egy gyereket?

Ahogy Domonkosi Ágnes tanulmányában kifejti, a mai magyar beszélőközösségre nem jellemzőek a nem kölcsönös kapcsolattartási formák. Az egyetlen kivétel a gyermek-felnőtt viszonylat. Gondot jelent ebben a tekintetben az, hogy hány éves korig tekinthető valaki gyereknek, meddig tartható fenn ez az aszimmetrikus nyelvi kapcsolat. A tankönyvekben a 14-15 éves kort, máshol a 17-18 éves kort jelölik meg fordulópontként, azonban a kérdőíves felmérések azt mutatják, hogy az egyenlőtlen nyelvi helyzet a tanár-diák viszonylatban a középiskola végéig meghatározó marad, és az ismeretlenekkel való kapcsolattartásban is kitolódik ez az időpont. Ez a helyzet megnehezíti a felnőtt szerephez járuló nyelvi viselkedésmódok elsajátítását, a kölcsönösen magázó viszonylatok megismerésére viszonylag későn nyílik lehetőség a nyelvi szocializáció folyamatában.

Mikor illik magázódni?

Ismeretlenként, új ismerősként mindig magázódunk, a tegezést általános helyzetben csak idősebb, a magasabb beosztású, illetve a női fél kezdeményezheti. Korábban a tisztelet és a hierarchiában elfoglalt hely kifejezésének a jele volt a magázó formulák használata, a hivatali életen kívül gyakran a magánéletben is jelen volt. Az idősebbek és a magasabb rangúak irányába ma is a tiszteletünket fejezzük ki a magázó kommunikációval. Ugyanakkor míg korábban az idősebb vagy nagyobb presztízsű foglalkozást betöltő fél gyakran tegeződve fordult a náluk fiatalabbakhoz vagy alacsonyabb rangúakhoz (ez volt az aszimmetrikus viszony, az úgynevezett „csendőrpertu”), ma ez már nem jellemző. A nők családban és társadalomban betöltött szerepének változásával pedig a nőket negatívan érintő, nem kölcsönös kapcsolattartási formák is kiveszőben vannak.

Mik a tegeződés szabályai a munkában?

A formális kommunikációs helyzetnek számító állásinterjúk rendszerint magázódva zajlanak. Ennek többek között az az oka, hogy a jelölt még nem a cég munkatársa. Ezen felül a munkáltató számára árulkodó, hogy a jelölt milyen nyelvi kulturáltságról tesz tanúbizonyságot az interjú során. Ezzel bizonyítja, hogy egy üzleti partnerrel való kapcsolattartás során is képes lesz megállni a helyét. Amennyiben elnyerte az állást, a főnök felajánlhatja, hogy a továbbiakban tegeződjenek. A kollégák között, ha mindenki tegeződik, mi is tegyünk így, és ehhez tartsuk magunkat a belső levelezésnél is. Ma már a munkahelyen az azonos neműek, illetve a férfiak és a nők közötti tegeződés is teljesen elfogadott, különösen szoros munkakapcsolat esetén. A merev formulák helyett érdemes a „szia”, vagy ismeretlen munkatárs esetén a „kedves” megszólítás, elköszönéskor pedig megfelelő választás lehet az „üdv” vagy a „köszönöm”.

Magázódás vagy Önözés? Mi az Ön és Maga megszólítás közti különbség?

A magyar nyelvben a magázódáshoz 2, úgynevezett udvariassági névmás is választható, a maga és az Ön. A két világháború közötti időszakban és sok helyen még azt követően is teljesen általános volt, hogy közeli ismerősök illetve családtagok is magázták egymást; gyakran előfordult az is, hogy a gyerekek magázták a szülőket, illetve arra is akadt példa, hogy a nő magázta a férfit, míg a férfi tegezte a nőt. Míg napjainkban a magázás szinte teljesen háttérbe szorult a családban, az Önözés hivatalosabb helyzetekben folyamatosan terjed. Elsősorban akkor használjuk ezt a formát, ha valamilyen okból tiszteletet szeretnének mutatni a beszédpartner felé.

A mai nyelvhasználó számára az ön tisztelettudóbbnak, távolságtartónak, szebbnek, míg a maga bizalmasabbnak, ugyanakkor kissé lekezelőnek és maradibbnak hat.

Amennyiben nehezen igazodik el az etikettszabályok útvesztőiben, segítségére lehet számos e témában írt cikkünk:

Modern etikett útmutató: mit illik és mit nem a 21. században?

Ön hogyan szokott megszólítani ismeretleneket? Rögtön tegezésre vált, vagy első körben magázódik?