Március 8-án ünnepeljük a világ lányait, asszonyait – de vajon mióta? Ön mennyiben van tisztában a nőnap eredetével? Cikkünkben eláruljuk, hogy alakult ki ez az ünnep!

Egy igazi, modern úriember ismérve az, hogy kiáll a nők jogai mellett, egyenrangú partnerként tekint a hölgyekre, és védelmezi ezt az egyenjogúságot az év 365 napján. Hogy megfelelően képviselhesse ezt a fajta mentalitást, nem árt ismerni hozzá a női egyenjogúság terén tett erőfeszítések és a nemzetközi nőnap kapcsolatát.

1977 óta az ENSZ jóváhagyásával március nyolcadikán ünneplik világszerte a nemzetközi nőnapot. Napjainkban a legtöbben úgy tartják számon, mint amikor a férfiak megajándékozzák a környezetükben lévő nőket virággal, édességgel, vagy valamilyen más aprósággal tiszteletük és szeretetük jeléül. Sokan nem is tudják, hogy a nőnap kialakulásának komoly történelmi háttere van, az ünnep mögött nagy horderejű, társadalomban bekövetkező változások, illetve ezen változások egy részének előidézése is áll.

Mi a nőnap eredete?

Az első nőnap nem is nemzetközi ünnep volt, hanem nemzeti. Előzményként tekinthetünk az I. Internacionáléra (Nemzetközi Munkásszövetség), melynek 1866-os, első kongresszusán hagyták jóvá azt a határozatot, ami a nők hivatásszerű munkavégzéséről szólt. Az 1889-es a munkásmozgalom egyik vezéralakja a szászországi származású Clara Zetkin, aki a koppenhágai a II. Internacionálé alakulógyűlésén további javaslatokat adott be a női egyenjogúság tekintetében. Rosa Luxemburg mellett ő volt az, aki ebben a közegben a legtöbbet tett a női jogokért. Zetkin odáig jutott, hogy maga is parlamenti képviselő volt 1920 és 1933 között Németország Kommunista Pártjának képviseletében. Szélsőbaloldali és háborúellenes nézetei miatt többször megjárta a börtönt is, utolsó hónapjait Oroszországban töltötte, mert Hitler száműzte őt.

Az első nemzeti nőnapot 1909. február végén ünnepelték, az Egyesült Államokban. Két évvel később az ünnep már átlépte Amerika határait: az első Nemzetközi Nőnapra, Zetkin kezdeményezései által, 1911. március 19-én került sor.

Miért pont március 8.?

A New York-i textil- és konfekcióiparban dolgozó munkás közül több, mint 40 000 nő vonult utcára 1857. március 8.-án, hogy egyenlő bérekért és csökkentett óraszámú munkanapért sztrájkoljon. Ennek emlékére tartjuk meg a nőnapot. Egy másik hagyomány szerint azonban volt egy másik, tragikus esemény, mely ugyanerre a napra esett: 1908-ban egy New York-i gyárban tűz ütött ki, és 129 munkásnő vesztette életét. Kevesen tudják, de erről is megemlékezünk ezen a napon.

Mióta ünnepeljük a nőnapot?

A nőnap eredete több dátum is lehet. Az első nemzetközi nőnapot 1911-ben már Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is ünnepelték. Az eseményről a Pesti Hírlap is megemlékezett egy Asszonyok Napja cikkében. Ezekben az években a nőnapnak és a nőnap köré szerveződő eseményeknek, illetve a különböző női kezdeményezésű mozgalmaknak a fő célja a választójog kivívása volt. Az ünnepségeken nem csak kizárólagosan nők vettek részt, az eseményeken sok nőpárti férfi is megjelent.  Volt olyan ország, ahol a nők már ekkor rendelkeztek szavazati joggal: Finnországban már 1906-tól szavazhattak. Nem sokkal később Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től is lehetett szavazni. Európán belül azonban nagyon komoly különbségek voltak egyes országok között. Minden törekvés, erőfeszítés ellenére a franciaországi és az olaszországi nők csak a II. világháború után, 1948 óta szavazhatnak, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteiniek 1984-től.

Milyen jelenségre hívja fel a figyelmet a nőnap?

A nemek közötti társadalmi egyenlőtlenség kérdése újra és újra felbukkant az emberiség története során, és sokszor csak minimális eredmények eléréséhez vezetett. A nőnap kialakulása kapcsán az elmúlt évszázadban ezen egyenlőtlenség különböző aspektusaira igyekezték felhívni a figyelmet. A ’10-es években, ahogy már említettük, a választójog kérdése volt a legfontosabb, napjainkban pedig a munkahelyi zaklatások állnak a figyelem középpontjában.

 A 20. században komoly társadalmi, jogi, szociális és gazdasági különbségek voltak férfiak és nők között, azután is, hogy elfogadottá vált a nők munkába járása minden társadalmi rétegben. Újra és újra felmerültek olyan problémák, melyek miatt nők tömegei vonultak az utcára.

A 20. század második harmada fordulópont volt: politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak által komoly eredményeket sikerült a nőknek kiharcolniuk. Ám annak ellenére, hogy napjainkra törvények szabályozzák a fizetések közti különbségek eltörlését, valójában mind Magyarországon, mind Európában a mai napig fennállnak eltérések. 1963-ban Amerikában, 1975-ben az Európára vonatkozóan hoztak erre törvényt, mégis, még 2022-ben is egy nő sok esetben 25% kevesebb fizetést visz haza, mint férfi kollégája.

Magyarországon mióta ünnepeljük a nőnapot?

Magyarországon a nőnap eredete nem sokkal maradt el nőnapi mozgalomnak, a nőnapi megünneplésének terén európai viszonylatban, igaz hazánkban sokáig nem tulajdonított az ünnepnek különösebb jelentőséget a társadalom. A nőnap egészen a második világháború végéig nem vált hivatalos ünneppé. A hagyományok tehát korán kialakultak, de európai viszonylatban maga az állam későn kezdett foglalkozni az ünneppel. Az első, nőnapi esemény nálunk 1913-hoz köthetőek, ekkor az Országos Nőszervező Bizottság osztogatott röplapokat, melyekben a női jogok érdekét képviselték. 1914-ben több helyen is megtartották a nőnapi ünnepségeket. Zetkin Magyarországi „párja” Kéthly Anna volt, akinek 1925-ös nőnapi beszéde mérföldkőnek számított a magyarországi nőnapi hagyományok és a női egyenjogúság kialakulásában.

„… a mindennapi kenyérgondokkal járó gondok és az embertelen, megalázó küzdelmek elsősorban a proletár asszonyok életét teszik elviselhetetlenné, és ilyenformán a lelkek forradalmasítása a bevásárlószatyrokon keresztül vált valósággá.”

A második világháborút követően itthon is fontos ügy lett a nőnap hivatalos ünneppé nyilvánítása. A háborúk alatt rendkívüli teher és felelősség hárult a hátországokra, ahol a szükség is azt hozta, hogy a nők egyre nagyobb arányban töltsenek be egyre jelentősebb szerepeket, feladatköröket, munkaköröket. A háborút követő első három évben a baloldali pártok nőnapi ünnepségeikkel egymás felülmúlására törekedtek. Volt olyan javaslat is, hogy a magyarországi nőnap nyári időpontra essen: a Szociáldemokrata Párt 1946-ban június 2-án ünnepelte, de a nőnap számukra ezen keretek közt a béke, békekötés ünnepe is volt, melyben a női nemnek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Végül a nőnap a nemzetközi trend szerint vált hivatalossá és kötelezővé a hírhedt kékcédulás választások keretei között 1948-tól. A rendszerváltásig természetesen a nőnapnak is – mint minden más ünnepnek – a rendszert erősítő, propagandafunkciója is volt.

A modern nézetek képviselete, a női egyenjogúsággal kapcsolatos újszerű látásmód mellett persze nem árt, hogy ha az igazi úriember a konzervatív hagyományokból is merít, mégpedig az ebben gyökeredző illemszabályok ismeretét és betartását illetően. Ha tájékozódni szeretne arról, hogy milyen gesztusokkal tisztelheti meg a hölgyeket, érdemes elolvasnia alábbi írásainkat is:

• Melyik oldalon megy a nő az illemszabályok szerint és miért?
• Illemszabályok: 20 szabály, amivel a 21 században is illik tisztában lenni
• Nőnapra mit illik adni: útmutató férfiaknak

És végül, de nem utolsó sorban ejtsünk szót a férfiak ünnepléséről is. A férfiak világnapjáról ebben a cikkünkben található részletes információ: Mikor van a férfiak világnapja? Mire hivatott felhívni a figyelmet?