Oldal kiválasztása

Öltönyvásárláson gondolkodik? Kattintson ide!

Hova vezethető vissza a nőnap eredete?

Március 8-án ünnepeljük a világ lányait, asszonyait – de vajon mióta? Ön mennyiben van tisztában a nőnap eredetével? Cikkünkben eláruljuk, hogy alakult ki ez az ünnep!

Egy igazi, modern úriember ismérve az, hogy kiáll a nők jogai mellett, egyenrangú partnerként tekint a hölgyekre, és védelmezi ezt az egyenjogúságot az év 365 napján. Hogy megfelelően képviselhesse ezt a fajta mentalitást, nem árt ismerni hozzá a női egyenjogúság terén tett erőfeszítések és a nemzetközi nőnap kapcsolatát.

1977 óta az ENSZ jóváhagyásával március nyolcadikán ünneplik világszerte a nemzetközi nőnapot. Napjainkban a legtöbben úgy tartják számon, mint amikor a férfiak megajándékozzák a környezetükben lévő nőket virággal, édességgel, vagy valamilyen más aprósággal tiszteletük és szeretetük jeléül. Sokan nem is tudják, hogy a nőnap kialakulásának komoly történelmi háttere van, az ünnep mögött nagy horderejű, társadalomban bekövetkező változások, illetve ezen változások egy részének előidézése is áll.

Mi a nőnap eredete?

Az első nőnap nem is nemzetközi ünnep volt, hanem nemzeti. Előzményként tekinthetünk az I. Internacionáléra (Nemzetközi Munkásszövetség), melynek 1866-os, első kongresszusán hagyták jóvá azt a határozatot, ami a nők hivatásszerű munkavégzéséről szólt. Az 1889-es a munkásmozgalom egyik vezéralakja a szászországi származású Clara Zetkin, aki a koppenhágai a II. Internacionálé alakulógyűlésén további javaslatokat adott be a női egyenjogúság tekintetében. Rosa Luxemburg mellett ő volt az, aki ebben a közegben a legtöbbet tett a női jogokért. Zetkin odáig jutott, hogy maga is parlamenti képviselő volt 1920 és 1933 között Németország Kommunista Pártjának képviseletében. Szélsőbaloldali és háborúellenes nézetei miatt többször megjárta a börtönt is, utolsó hónapjait Oroszországban töltötte, mert Hitler száműzte őt.

Az első nemzeti nőnapot 1909. február végén ünnepelték, az Egyesült Államokban. Két évvel később az ünnep már átlépte Amerika határait: az első Nemzetközi Nőnapra, Zetkin kezdeményezései által, 1911. március 19-én került sor.

Miért pont március 8.?

A New York-i textil- és konfekcióiparban dolgozó munkás közül több, mint 40 000 nő vonult utcára 1857. március 8.-án, hogy egyenlő bérekért és csökkentett óraszámú munkanapért sztrájkoljon. Ennek emlékére tartjuk meg a nőnapot. Egy másik hagyomány szerint azonban volt egy másik, tragikus esemény, mely ugyanerre a napra esett: 1908-ban egy New York-i gyárban tűz ütött ki, és 129 munkásnő vesztette életét. Kevesen tudják, de erről is megemlékezünk ezen a napon.

Nőnap eredete

Mióta ünnepeljük a nőnapot?

A nőnap eredete több dátum is lehet. Az első nemzetközi nőnapot 1911-ben már Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is ünnepelték. Az eseményről a Pesti Hírlap is megemlékezett egy Asszonyok Napja cikkében. Ezekben az években a nőnapnak és a nőnap köré szerveződő eseményeknek, illetve a különböző női kezdeményezésű mozgalmaknak a fő célja a választójog kivívása volt. Az ünnepségeken nem csak kizárólagosan nők vettek részt, az eseményeken sok nőpárti férfi is megjelent.  Volt olyan ország, ahol a nők már ekkor rendelkeztek szavazati joggal: Finnországban már 1906-tól szavazhattak. Nem sokkal később Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től is lehetett szavazni. Európán belül azonban nagyon komoly különbségek voltak egyes országok között. Minden törekvés, erőfeszítés ellenére a franciaországi és az olaszországi nők csak a II. világháború után, 1948 óta szavazhatnak, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteiniek 1984-től.

Milyen jelenségre hívja fel a figyelmet a nőnap?

A nemek közötti társadalmi egyenlőtlenség kérdése újra és újra felbukkant az emberiség története során, és sokszor csak minimális eredmények eléréséhez vezetett. A nőnap kialakulása kapcsán az elmúlt évszázadban ezen egyenlőtlenség különböző aspektusaira igyekezték felhívni a figyelmet. A ’10-es években, ahogy már említettük, a választójog kérdése volt a legfontosabb, napjainkban pedig a munkahelyi zaklatások állnak a figyelem középpontjában.

 A 20. században komoly társadalmi, jogi, szociális és gazdasági különbségek voltak férfiak és nők között, azután is, hogy elfogadottá vált a nők munkába járása minden társadalmi rétegben. Újra és újra felmerültek olyan problémák, melyek miatt nők tömegei vonultak az utcára.

A 20. század második harmada fordulópont volt: politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak által komoly eredményeket sikerült a nőknek kiharcolniuk. Ám annak ellenére, hogy napjainkra törvények szabályozzák a fizetések közti különbségek eltörlését, valójában mind Magyarországon, mind Európában a mai napig fennállnak eltérések. 1963-ban Amerikában, 1975-ben az Európára vonatkozóan hoztak erre törvényt, mégis, még 2022-ben is egy nő sok esetben 25% kevesebb fizetést visz haza, mint férfi kollégája.

Magyarországon mióta ünnepeljük a nőnapot?

Magyarországon a nőnap eredete nem sokkal maradt el nőnapi mozgalomnak, a nőnapi megünneplésének terén európai viszonylatban, igaz hazánkban sokáig nem tulajdonított az ünnepnek különösebb jelentőséget a társadalom. A nőnap egészen a második világháború végéig nem vált hivatalos ünneppé. A hagyományok tehát korán kialakultak, de európai viszonylatban maga az állam későn kezdett foglalkozni az ünneppel. Az első, nőnapi esemény nálunk 1913-hoz köthetőek, ekkor az Országos Nőszervező Bizottság osztogatott röplapokat, melyekben a női jogok érdekét képviselték. 1914-ben több helyen is megtartották a nőnapi ünnepségeket. Zetkin Magyarországi „párja” Kéthly Anna volt, akinek 1925-ös nőnapi beszéde mérföldkőnek számított a magyarországi nőnapi hagyományok és a női egyenjogúság kialakulásában.

„… a mindennapi kenyérgondokkal járó gondok és az embertelen, megalázó küzdelmek elsősorban a proletár asszonyok életét teszik elviselhetetlenné, és ilyenformán a lelkek forradalmasítása a bevásárlószatyrokon keresztül vált valósággá.”

A második világháborút követően itthon is fontos ügy lett a nőnap hivatalos ünneppé nyilvánítása. A háborúk alatt rendkívüli teher és felelősség hárult a hátországokra, ahol a szükség is azt hozta, hogy a nők egyre nagyobb arányban töltsenek be egyre jelentősebb szerepeket, feladatköröket, munkaköröket. A háborút követő első három évben a baloldali pártok nőnapi ünnepségeikkel egymás felülmúlására törekedtek. Volt olyan javaslat is, hogy a magyarországi nőnap nyári időpontra essen: a Szociáldemokrata Párt 1946-ban június 2-án ünnepelte, de a nőnap számukra ezen keretek közt a béke, békekötés ünnepe is volt, melyben a női nemnek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Végül a nőnap a nemzetközi trend szerint vált hivatalossá és kötelezővé a hírhedt kékcédulás választások keretei között 1948-tól. A rendszerváltásig természetesen a nőnapnak is – mint minden más ünnepnek – a rendszert erősítő, propagandafunkciója is volt.

A modern nézetek képviselete, a női egyenjogúsággal kapcsolatos újszerű látásmód mellett persze nem árt, hogy ha az igazi úriember a konzervatív hagyományokból is merít, mégpedig az ebben gyökeredző illemszabályok ismeretét és betartását illetően. Ha tájékozódni szeretne arról, hogy milyen gesztusokkal tisztelheti meg a hölgyeket, érdemes elolvasnia alábbi írásainkat is:

És végül, de nem utolsó sorban ejtsünk szót a férfiak ünnepléséről is. A férfiak világnapjáról ebben a cikkünkben található részletes információ: Mikor van a férfiak világnapja? Mire hivatott felhívni a figyelmet?

AJÁNDÉKBAN KAP EGY 100% PAMUT, FEHÉR PÓLÓT VAGY EGY ELEGÁNS NYAKKENDŐT!

Minden új feliratkozónk ajándékba kap egy 100% pamut pólót vagy egy elegáns nyakkendőt, melyet boltunkban személyesen vehet át, akár vásárol, akár nem!

Regisztrált vásárlóink az éppen aktuális ajánlatainkon túl, sok hasznos információhoz, extra kedvezményekhez juthatnak.

Ezek is érdekelhetik még…

Az Ön kosara0
A kosár üres.
Vásárlás folytatása
0