Előfordult már, hogy a reggeli kávéját kortyolgatva eszébe jutott, hogy vajon a világ melyik tájáról is kerül a csészéjébe gőzölgő ital? Cikkünkben körüljárjuk leghíresebb kávéültetvényeket, és megnézzük, hogyan készül a kávé.

A kávé a világon emberek százmillióinak szolgál a zökkenőmentes reggelek alappilléréül. Nem is csoda, hiszen az ital koffeintartalma kellő löketet ad, hogy még a legálmosabbak is megfelelő energiával vágjanak bele a napba.

Az ital alapjául szolgáló kávébab cserjéken terem, melyeket általában nagyüzemi környezetben, kávéültetvényeken termesztenek. Ezek a világ olyan tájain vannak, amelyek megfelelő adottságokkal rendelkeznek a kávécserjék számára, rendszerint a két térítő közötti területek alkalmasak kávétermesztésre.

Hogyan zajlik a kávétermesztés folyamata?

Minden az ültetvényeknél, a kávécserjéknél kezdődik.

1. A virágzás után a Robuszta 9-11 hónappal, az Arabica 6-8 hónappal kezd érni. Érdekesség, hogy mind a két fajtán folyamatosan érnek be a kávécseresznyék, így a szüret nem csak idénymunka.
2. A következő fontos fázis a szüretelés, melynek módja alapvetően meghatározza a késztermék ízvilágát és zamatát.
   A legősibb módszer a kézi szüretelés, melynek során csak az érett, piros szemeket szedik le. Ez idő- és munkaigényes folyamat, így ez egyben a legdrágább módszer is.
   A lehúzós technika azt jelenti, hogy a cserjéről válogatás nélkül távolítják el a cseresznyéket. Ezt főleg olyan ültetvényeken lehet alkalmazni, ahol a cseresznyék nagyjából egyszerre érnek be, de még így is akadnak kevésbé érett babok a leszüretelt gyümölcsök között, ami viszont érezhető a kávé ízén.
3. Ezután a kávécseresznyék tisztítása következik. Itt meg lehet különböztetni nedves és száraz technikát is: a száraz technika gyakorlatilag azt jelenti, hogy a leszüretelt termést kiterítik és hagyják, hogy azok a napon teljesen megszáradjanak. Ez nagyon fűszeres és aromagazdag, gyümölcsös készterméket eredményez, mivel ilyenkor a gyümölcshús szinte teljes egésze megaszalódik és a babokon marad. A nedves eljárás során a gyümölcshúst víz segítségével távolítják el.
4. A pörkölés határozza meg a kávé zamatát és testességét a leginkább. Szinte minden gyártónak megvan a saját maga receptúrája, hogy hogyan is lehet a legínycsiklandóbb kávét előállítani, amely főleg a pörkölés idejétől és hőmérsékletétől függ. Alapvetően három fajta pörkölési módról lehet beszélni: könnyű, közepes és magas fokú pörkölés. Ilyenkor szabadul fel a koffein is, így a pörkölés a kávé erősségére is kihatással van.

Milyen éghajlati körülmények, milyen talaj szükséges ahhoz, hogy kávét termeljenek?

A kávécserje eredetileg az Etióp Magasföldön őshonos, a megfelelő minőségű kávé előállításához elengedhetetlen a magasabb tengerszint feletti magasság és a melegebb éghajlat. Ezek tükrében nem is csoda, hogy nagy kávéültetvényekkel zömében a Föld trópusi vidékein lehet találkozni.

A Robusta cserjét 100-1000 m magasságában termesztik, míg az Arabica 1000-2000 méteres magasságban érzi a legjobban magát. Sokan azt állítják, hogy a magasabban fekvő vidékekről származó kávék sokkal zamatosabbak, hiszen az ilyen vidékeken az átlaghőmérséklet 21 fok, azonban meglehetősen nagy a napi hőingás.

Érdekesség, hogy nem mindig a tengerszint feletti magasság számít, hanem inkább a földrajzi elhelyezkedés: vannak olyan vidékei a világnak, mint például Ausztrália, ahol pár száz méter magasan is tudnak egészen kiváló minőségű kávét termeszteni, hiszen ezek a termőterületek olyan szélességi körön fekszenek, ahol már 1000 méter fölött elfagynának a kávécserjék.

A legzamatosabb kávék vulkanikus talajon nőnek, ami olyan ásványianyag-tartalommal rendelkezik, melyek aromái a felfedezhetőek a késztermékben is.

Hol vannak a legszebb kávéültevények a világon?

Brazília

Brazília a világ legnagyobb kávéexportőre, az ország adja a világ kávétermelésének az egynegyedét. Ez nem is csoda, hiszen Brazília földrajzi adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a nagyüzemi kávétermesztésre. A brazil kávék főleg édes, citrusos aromájúak, de felfedezhetők bennük mogyorós árnyalatok is. Általában közepesen savasak.

Costa Rica

Costa Rica lankái adják a világ egyik legjobb kávéját. A vulkanikus, tápanyaggazdag talaj nagyon kedvez az Arabica kávénak, ezért is hívják Costa Ricát az Arabica mennyországának. A legjobb minőségű kávék az ország Tarrazú nevű részéből származnak, ezeknek gyümölcsössége, csokoládés selymessége és enyhe savassága összetévesztethetelen bármilyen más kávébabbal.

Etiópia

Etiópia a kávé őshazája, a mai napig itt termesztik a legautentikusabban a kávét. A legtöbb ültetvényt kistermelők művelik és kézzel, egyenként szedik le az érett kávécseresznyéket. A termesztés és feldolgozás során természetesen nem használnak semmilyen vegyszert. Az innen származó kávékat száraz eljárással dolgozzák fel, így a késztermék nagyon gyümölcsös, szinte áfonyás ízvilágú.

Guatemala

A Magyarországnál csak egy kicsivel nagyobb ország csekély mérete ellenére a világ 10. legnagyobb kávéexportőre. A nedves talajnak köszönhetően az innen származó kávék kellemesen savasak, melyet selymesen zárnak keretbe a csokoládés aromajegyek. A kávészektor az ország lakosságának több mint egy negyedét foglalkoztatja.

Indonézia

A hatalmas ország több, mint 10 százalékán kávét termesztenek. Ez nem is csoda, hiszen Brazíliához hasonlóan itt is minden adott arra, hogy jó minőségű kávé teremjen. Az Indonéziában termeszett kávé a legtestesebb kávék közé tartozik, hiszen a vulkanikus talaj nagyon olajos babokat eredményez. A szakemberek szerint az innen származó kávékat csakis tisztán érdemes fogyasztani, csak így jönnek ki az erre a fajátra jellemző fűszeres ízjegyek.

Indonézia a(z egyik) hazája a híres kopi luwak-nak, a világ egyik legdrágább kávéjának, amit sokan a Bakancslista című filmből ismernek. Ezt a cibetmacska ürülékéből kinyert kávészemekből készítik, a világon legalább annyi ember undorodik tőle, mint ahányan rajonganak különleges ízvilágáért.

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek Spanyolország része, de földrajzilag már az afrikai kontinenshez tartozó szigetcsoport, így az éghajlat kedvez a kávétermesztésnek. A talaj vulkanikus, tápanyagdús. Az innen származó kávék fűszeresek, a helyiek általában a Barraquito nevű, több rétegből álló alkoholos italhoz használják.

Kolumbia

Kolumbia a világ harmadik legnagyobb kávétermelő országa. Az országban csakis Arabica kávét termesztenek, a lankásabb vidékein fekvő teraszos kávéültetvényeken főleg nedves eljárással dolgozzák fel a babokat. Ennek köszönhető a késztermék páratlan gyümölcsös zamatossága, amelyhez viszonylag magasabb savtartalom párosul. A kávéültetvényeket sokszor gyümölcsfák szegélyezik, és ettől lesz igazán kivehető a kolumbiai kávék gyümölcsössége.

Vietnám

Az átlag ember Vietnám hallatán először nem a kávéra gondol, pedig az országban már a francia gyarmatosítás korától kezdve, vagyis az 1700-as évektől folyik a kávétermesztés. Az itt termelt kávé főleg átlagos minőségű Robusta, amelyet általában instant kávékhoz használnak, azonban itt is fellelhető a cibetmacska-kávé.

A forró fekete több, mint élvezeti forrás, nagyon sok ember munkája kell ahhoz, hogy a reggeli kávé zavartalanul kotyogjon. Fontos megemlíteni, hogy csak olyan gyártók termékeit fogyassza, akik felelősen termesztik a növényt, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a munkásoknak megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak, és emellett a környezetet se terheljék feleslegesen!