A laikus azt hihetné, hogy a kávé az kávé, hiszen általában a hétköznapi rohanás során a pékségben senki sem kérdezni meg, hogy Arabicából vagy Robusta babból készüljön az ital, a fő cél az, hogy megfelelő lendületet biztosítson a napra. Azonban a szakavatottabb kávéfogyasztók tisztában vannak azzal, hogy két fő fajta kávébab létezik, amely bizony kihatással van a pörkölés utáni minőségre és abból főzött kávé zamatára.

Hol terem és mi jellemzi az Arabica kávénövényt?

Az Arabica kávénövény az Etióp-magasföldön és Szudán egyes területein őshonos, de az ipari mennyiségű termesztéséből adódóan mára már a Föld számos hűvösebb trópusi vidékein is megtalálható. Afrikai eredete ellenére az arab jelzővel szokás illetni, hiszen az Arab-félszigetről, pontosabban a mai Jemen területéről indult világhódító útjára, itt kezdték el pörkölni a kávébabokat.

Főbb termőterületei ma Etiópia, és Brazília és minden magasabban fekvő „hideg” trópusi vidék. Az őshonos területeinek magasságából adódik, hogy igazán csak az 1300 méter felett tájakon érzi a legjobban magát. A növény meglehetősen kényes a napsütésre is, biztosítani kell számára a tűző Nap elleni védelmet. Érdekességként megemlítendő, hogy a magasság nagyban kihathat a végtermék minőségére és zamatára.

Természetes élőhelyén a növény akár kistermetű fa méretűre cseperedhet, a kávéültetvényeken azonban cserjeként nevelik. Így szüretelése egyszerűbb, és sokkal több termést hoz, hiszen a növény nem használ fel feleslegesen energiát a magasabb szár növesztésére.

Talaj tekintetében kényesebb, érzékenyebb: bár sok fajta talajon megél, a legjobban a termékeny, vulkanikus vagy a kissé vályogos talajt kedveli. Kifejezetten nehezen tolerálja az agyagos. vagy minden olyan típusú talajt, amely jobban köti a vizet. A savasabb, 5-6-os pH talajon él meg a legjobban.

A cserjék a legnagyobb termésszámot akkor produkálják, ha évi csapadékmennyiség 1-1,5 méter közé esik. Azonban nem élnek meg olyan helyen, ahol megtelepedhet az állóvíz, ezért a kávécserjéket soha sem telepítik a völgyekbe.

Hol terem és mi jellemzi a Robusta kávénövényt?

Az Arabicához hasonlóan a Robusta is Afrikában őshonos, ezért a kontinens számos országában termesztik, de nagy sikerrel termesztik Közép-Amerikában, Francia Polinézián és több karibi szigeten is.

A Robustát is cserjeként nevelik a korábban említett okokból, a kávébabok betakarításánál annyiban van különbség, hogy míg az Arabicát többnyire kézzel szedik és válogatják, addig a Robustánál többnyire gépeket használnak. Ez főként abból adódik, hogy a Robustát jóval nagyobb területen és mennyiségben termesztik, amelyet betakarítani csupán emberi erő segítségével majdhogynem lehetetlen, de főleg túl költséges lenne. A Robusta nem annyira kényes, mint az Arabica, ebből is adódik, hogy sokkal több helyen és nagyobb mennyiségben tudják termeszteni. Már a 200-800 méteres magasságokban is vígan elél, és sokkal ellenállóbb a tűző Nappal és a kártevőkkel szemben. Kedveli a tápanyagban dús termőtalajt, azonban mégsem annyira kényes, mint az Arabica. Jobban tűri a hőmérséklet változásait is, de a Robusta sem viseli el, ha a hőmérő higanyszála 0 fok alá csökken.

Egy kávécserje általában 70 évet él, mely idő alatt körülbelül 2,5 kilogramm termést hoz, melyből durván fél kilogramm pörkölt kávé lesz. Cserjénként ez évi hozzávetőlegesen 50 Eurocent bevételt jelent.

Mi a különbség az Arabica és a Robusta között?

Az Arabica kávé merőben más ízvilágot hordoz, mint a Robusta. Nyilván sok múlik a pörkölésen is, de az a kávébab alapvető struktúráján nem sokat változtat. Az Arabica koffeintartalma mindösszesen 1,5%, míg a Robustáé majdnem a kétszerese. E mellett 60%-kal több zsírt és majdnem kétszer annyi cukrot tartalmaz, mint a Robusta. A kávébabok hosszúkásabbak és kevésbé húsosak.

A lehető legnagyobb különbség a két kávéfajta között beltartalomban és az ebből adódó ízben nyilvánul meg. A Robusta koffeintartalma 2,7%, amely sokkal magasabb, mint az Arabicáé, cukor és- zsírtartalma viszont sokkal kevesebb. Főként a magasabb koffeintartalomból adódik, hogy a Robusta másik társánál jóval keserűbb ízjegyekkel rendelkezik.

Mennyibe kerül az Arabica és mennyibe a Robusta kávé?

A kávéfogyasztás soha nem látott magaslatokba tört az elmúlt néhány évben, ennek fényében nem is csoda, hogy az iparág évi forgalma meghaladja a 100 milliárd dollárt, amely 2020-as árfolyamon számítva hozzávetőlegesen 30 000 milliárd forint. Az olaj után a kávé a legnagyobb áruforgalmat lebonyolító árucikk a világon. E hatalmas forgalom miatt az olajjal és az arannyal együtt a kávé árát is jegyzik a tőzsdén, mely bizonyítja a kávéipar jelentőségét a világgazdaságban. Az időjárási viszontagságokon túl a kávé tőzsdei jelenlétének köszönhetően sajnos a piaci spekuláció is árképző faktorként van jelen.

Azonban az előbb említett tényezőkön túl az is szerepet játszik a kávé árában, hogy mennyire könnyen lehet termeszteni, mennyi munkaigényes maga a folyamat. Az Arabica kávé ára majdnem duplája a Robustának, hiszen az Arabicát a kényessége miatt sokkal nehezebb termeszteni, kevesebb helyen tud igazán jól megélni. A Robustababokat ezzel szemben könnyebb nagyobb mennyiségben előállítani, így az ára is alacsonyabb.

Melyik típusból jellemzően milyen kávé fajtákat készítenek?

Az eltérő belső tápanyagtartalom és szerkezet miatt a Robustából és az Arabicából készült kávékat más és más fajta italok készítésére ajánlott használni. Mindkét kávéfajta eltérő mértékű cremat ad, ez a presszókávé tetején lévő krém, amely a kávébabban lévő ásványi anyagokból és zsírból áll.

A Robustát előszeretettel alkalmazzák az eszpresszó készítéséhez, mert a Robusta kiváló cremat ad, azonban a magasabb koffeintartalom keserűbbé teszi az ebből a kávébabfajtából készült italt. Ezért vagy presszókávéként érdemes fogyasztani, illetve olyan kávéitalokat érdemes Robustából készült kávéval készíteni, amelyekben még más ízesítés is helyet kap. Kiválóan használható a kávéalapú desszerteknél is.

Ezzel szemben az Arabicából készült kávéknál a lényeg maga a kávé. A bab sokkal több zamatot hordoz, így ezt vétek lenne bármilyen más ízzel vegyíteni. Első sorban magában szokták fogyasztani, lassan kortyolgatva, hiszen csak ilyenkor kerülnek a felszínre a különböző ízárnyalatok.

Honnan lehet felismerni, hogy Arabica kávét iszunk?

A laikus kávéfogyasztó először arra lehet figyelmes, mikor Arabica kávét iszik, hogy nem érzi azt a jól megszokott erős, keserű ízt. Az első korty lenyelése után megfigyelhető a kávéfajára jellemző gyümölcsös zamat. Ám ez az íz attól is függ, hogy honnan származik a kávébab, milyen a pörkölése, valamint, hogy a kávébabon mennyi hús maradt.

Az Arabica kávé sokkal inkább élvezeti cikk, olyasvalami, melyre az ember időt szakít, egy jó könyv mellett kortyolgatva fogyaszt el. Az ital különböző ízjegyeit úgy is ki lehet hangsúlyozni, ha az adott jelleghez illő ételt párosít a kávé mellé. Ilyen lehet egy citrusos jegyekkel bíró kávé mellé egy citromos sütemény valamint egy gyümölcsösebb aromájú kávé mellé valamilyen bogyósgyümölcs. Érdekesség, hogy a napon szárított kávébabok rendelkeznek az egyik leggyümölcsösebb ízzel, így hozzájuk kifejezetten ajánlott a kékáfonya fogyasztása.

Zsírtartalma miatt szokatlanul nehezedik a nyelvre és a kávébab zsírjai is érdekes módon vonják be a szájüreget és a nyelőcsövet.

Honnan lehet felismerni, hogy Robusta kávét iszunk?

A Robusta kávé fogyasztásánál már ismerősebb ízvilággal és textúrával lehet találkozni. A kávé az keserű és könnyed, így itt nem valószínű, hogy az ember azt venné észre, hogy kávézsír borítja a belső szájüregét. Sajnos a Robusta tömeges termeléséből adódóan sokan csak másodosztályú kávéként tekintenek erre a fajtára, azonban itt is vannak olyan termőterületek, ahonnan meglepően zamatos babot lehet betakarítani.

A megszokott ízen és viszkozitáson kívül, amiről igazán fel lehet ismerni a Robusta babból készített kávét, az a hatása. Nagy koffeintartalma miatt a kávé elfogyasztását követően a már jól megszokott élénkítő hatással lehet találkozni.

Melyik típus finomabb?

Embere válogatja, hogy melyik típus a finomabb. Ha valaki a kávéra, mint minőségi élvezeti cikkre gondol, akkor az Arabica a megfelelő választás. Ez olyan, mint egy jó desszertbor, amelyet nem az alkohol okozta mámor elérése miatt isznak az emberek, hanem az ízélmény miatt, a hatása csak másodlagos.

Azonban, ha egy erős, koffeindús kávéra vágyik, ahol az íz nem annyira játszik szerepet, akkor a Robusta a megfelelő választás. De ha valaki pont ezt az erős, kesernyés kávéízt kedveli igazán, arra sem lehet azt mondani, hogy nem kifinomult az ízlése, hiszen a világ legexkluzívabb és legdrágább kávébabjai között épp úgy akad Robusta, mint Arabica.

Mi az Arabica Robusta blend? Mi jellemzi?

Az Arabica Robusta blend gyakorlatilag e két különböző kávéfajta keverékét jelenti. A Robusta és Arabica megfelelő arányával könnyedén el lehet érni egy olyan kávékeveréket, amely elegendő koffeint tartalmaz, hogy zökkenőmentesen induljon a reggel, azonban megfelelően lágy és kellemes ízvilággal rendelkezzen.

A gyártók ideális babaránnyal való kísérletezése nem csak a tökéletes íz és koffeintartalom elérésére irányul. Bizony fontos szerepet játszik itt is az ár. Az Arabica ára majdnem kétszerese a Robustának, így a gyártók nem titkolt célja az, hogy megtalálják azt a minimális Arabica arányt, amellyel már élvezhető az átlagfogyasztó számára is a kávékeverék. Persze ez csak a gyanúsan olcsó és ismeretlenebb gyártókra igaz igazán. A minőségibb kávékeverékek célja, hogy ötvözzék a kétfajta kávébab legjobb tulajdonságait és az egyik erősségével ellensúlyozzák a másik hiányosságát.

Gyakran Ismételt Kérdések