Oldal kiválasztása

Katt ide: Másodikat tized áron...

Kávébab: így terem, és így fogyasztjuk

A kávézás mára már a nehezen induló, főleg, hétfő reggelek mindennapi megmentője. Szinte a világ minden táján fogyasztják élénkítő hatása miatt. De honnan is indult a kávé a világhódító útjára? Ezt a kérdést fogja jobban górcső alá venni a MrSale csapata.

Honnan ered a kávé, a kávézás szokása?
A kávé Afrikából, azon belül a mai Etiópia területéről származik. A legenda úgy tartja, hogy az etióp juhászok vették észre, hogy ha a kecskéik napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik, akkor éjszaka ébren maradnak. Erről a beszámoltak a közelben élő szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főztek, így ébren tudtak maradni a hosszú imádságok alatt. Avicenna perzsa polihisztor már gyógyszerként alkalmazta a kávét és sok arab legendában is szerepel egy titokzatos, keserű, élénkítő hatású fekete ital.

Éret és éretlen kávébabok

A kávé neve az etióp Kaffa nevű tartományra utal, ahol a kávécserje őshonos, és a világ legtöbb nyelvébe is a kaffa valamilyen változata épült be.

Kaffából a kávébab kereskedelem útján jutott el Perzsiába, majd onnan Jemenbe, ahonnan egyenes út vezetett az egész Arab-félszigetre, Észak-Afrika arabok által lakott területeire, sőt az Oszmán Birodalomba is. Több arab forrás szerint egy adeni elöljáró látta több társát Perzsiában kávét fogyasztani, és miután hazatért, és gyengélkedett, kipróbálta az italt. Így személyesen tapasztalhatta meg a kávé gyógyító és serkentő hatását is, mely később a dervisek élénkítő itala lett a hosszú imádsággal töltött éjszakákon.

Az 1500-as években Konsantinápolyban már léteztek kávéházak, míg az iszlám hatóságok vallási okokra hivatkozva be nem tiltották azokat. Ennek ellenére az emberek otthon ugyanúgy főztek kávét. A hatóságok nem nagyon törődtek a zárt ajtók mögötti kávéfogyasztással, és szépen lassan a vallási vezetők is rájöttek, hogy a fekete ital nem ütközik semmilyen megkötésbe, így néhány éven belül már több kávéház üzemelhetett, mint a tiltás előtt.

A török hódítók a hadjárataik során a kávézás szokását is magukkal vitték Európába a XVI.-XVII. században. Az 1600-as évek elején megnyíltak az első velencei kávéházak, ahol már az itáliai ízlésnek megfelelő pörkölésű kávét szolgáltak fel. A korabeli lobbi megpróbálta betiltatni a pápával az italt, mondván, hogy ez az ördög itala, de miután a pápa megkóstolta, arra következtetésre jutott, hogy kár lenne, ha a kávét csak a hitetlenek fogyasztanák. A döntés hatására egész Itália területén hamar elterjedtek a kávézók.

kávébab

Az első párizsi kávéházat az 1600-as évek végén nyitották meg. A kezdeti bizalmatlanság és idegenkedés után az 1700-as évek elejére már több, mint 300 kávéház működött Párizsban. Ezek már nagyon elegáns helyek voltak, ahol a kávén kívül teát, süteményt és csokoládét is felszolgáltak, és a kávéházak hamarosan a társasági élet központjaivá váltak. A párizsi mintát követve az osztrákok is meghonosították a szokást, így lett a bécsi polgárok életének mindennapos része a kávéházba járás és a kávézás. Persze akkoriban még nem voltak kávékülönlegességek, általában mindenhol ugyanazt lehetett kapni – ma viszont már számtalan kávéfajtát ismerünk.

Az európai piacokat főleg az észak-afrikai és anatóliai kikötőkből látták el, de a növekvő európai kereslet és persze a magas kikötői vámok arra ösztönözték Európa nagyhatalmait, hogy ők maguk a gyarmatokon termesszenek kávébabot. A hollandok az indonéz szigetvilágban, a franciák és az angolok a Karib szigeteken, a spanyolok és a portugálok pedig Dél-Amerika trópusi vidékein kezdtek neki a kávétermesztésnek. Ezen területek trópusi, meleg klímája kedvezett a kávécserjéknek és a mára már független, egykor gyarmati státuszban lévő országok gazdaságának jelentős hányadát adja a kávétermesztés.

Mi is pontosan a kávébab? Hogyan épül fel egy kávécserje?

A kávébab a kávécserje magja, amely a cserje termésének, a kávécseresznyének a közepében található. A kávécseresznye legkülső rétege a gyümölcshéj, melyet a nyálkás gyümölcshús követ, a magokat közvetlenül a pergamenszerű belső héj burkolja. Érdekesség, hogy az érés folyamán ez a hártya megkeményedik, ezzel korlátozva a kávébabok növekedését, így alakul ki a bab végső mérete.

A mag, azaz a kávébab az alábbi részekből áll: maghéj, endospermium és az embrió

  1. A maghéj, más néven spermoderm a mag legkülső rétege, amely teljesen körbeveszi azt. Időnként a pörkölt babokon még fel lehet fedezni ennek a maradványát, egy sárgás színű hártyát. Ezt a feldolgozás során igyekeznek a legnagyobb mértékben eltávolítani, mert nagy mennyiségben rontja a kávé ízét, ráadásul a túl sok maghéjmaradvány annak a jele, hogy a babok még nem voltak eléggé érettek a betakarításnál.
  2. A következő réteg az endospermium, amely a mag jelentős hányadát alkotja. A kívül lévő sejteknek eltérő az olajossága és sejtfalak vastagsága is, mint a belsőbb részeken lévő sejteknek. Mivel az endospermium képezi a mag nagy részét, ezért annak a kémiai összetétele jelentősen meghatározza a bab ízét. Az endospermium vízben oldható vegyületei közé tartoznak a koffein, a nikotinsav és az egyéb szacharidok, különböző fehérjék és ásványi anyagok. A vízben oldhatatlan összetevő többek között a cellulóz.
  3. Az embrió a két sziklevélből és a csíranövény szárából áll. A sziklevelek egyenként körülbelül 3-4mm hosszúak.

A kávécserjék felépítése gyökérzetből, a szárból ágakból és a levelekből tevődik össze, a virágok és a termés két levél közé beékelődve nő.

nyers pörköletlen kávébab

Hogyan zajlik a kávébab ültetése?

A kávécserjét magról szaporítják, amelyek kiváló minőségű és egészséges anyafák gyümölcseiből nyernek.

  1. Első lépésben a permanenhéjat meghagyva eltávolítják a kávécseresznye terméshúsát.
  2. A magokat ezután elültetik palántának.
  3. A kicsírázott mag hajszálerei a föld fölé emelik a magot az első 3 hónapban. Ilyenkor az növényneveldében mást sem lehet látni, mint a rendezett sorokban ágaskodó kávébabokat, ezért a szakirodalom a növény ezen állapotát soldier-nek, az az katonának hívja.
  4. A 4. és 9. hónap között megjelennek az első levelek, folyamatosan erősödik a gyökérzet és a szár, míg elég erősek és ellenállóak lesznek a cserjék ahhoz, hogy a 9. hónap után ki lehessen ültetni a növényeket.

Éghajlattól függően 3-5 évig tart míg a cserjék virágozni, majd teremni kezdenek, amelyhez gondos ápolás, szakértelem és rendszeres öntözés szükséges.

kávébab

Melyek a legfontosabb kávétermesztő területek?

A kávétermesztésre alkalmas vidékek a Bak-és a Ráktérítő között terülnek el. A legfontosabb kávétermesztő területek közé tartoznak az etióp magasföld, az indonéz szigetvilág, Melanézia, Brazília, Peru és a közép-amerikai államok zöme.

Alapvetően 2 kávéfajtát különböztetünk meg egymástól, az Arabicát és a Robustát, melyek termesztése eltérő technikákat igényel. A Robusta kávé igénytelenebb, sokkal nagyobb területen és alacsonyabb tengerszint feletti magasságban megél, így az úgynevezett kávéöv szinte bármely részén termeszthető. Az Arabica a magasabban fekvő vidékeket kedveli igazán, így Arabica ültetvényekkel a hideg trópusi vidékeken lehet találkozni.

kávébab pörkölés

A kávészüret

A nagyüzemi kávéültetvényeken a kávécserjék szabályos sorokban vannak ültetve megfelelő távolságban egymástól, hogy a szüretelő gép könnyedén hozzá tudjon jutni a kávécseresznyékhez. Azokon a lépcsőzetes ültetvényeken azonban, amelyekhez nem tud gép hozzáférni, cserjékről kézzel szüretelnek.

A kávécserjék egyik jellegzetessége, hogy más növényekkel ellentétben a cseresznyék nem egyszerre, hanem több ütemben érnek, a betakarítás így általában 3-4 hónapig tart. A szüret pontos idejének kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen nagyban befolyásolja az ízt a cseresznye érettsége.

A gépi szüret során a szüretelő gép megrázza a cserjéket, a bogyók pedig lepotyognak a földre. Nagy hátránya a módszernek, hogy nem csak a tökéletesen érett szemek esnek le, így ki kell válogatni később az éretlen szemeket. Nagy előnye azonban, hogy gyorsabb és költségkímélőbb, mint a kézi szedés.

A kávé jelentős hányadát még mindig kézzel szedik. A kézi szedésnek két technikáját lehet megkülönböztetni, a strip picking és a hand-picking technikát.

  • A strip picking esetében a szüretelők válogatás nélkül egyszerűen lehúzzák a termést a növényről, viszont ilyenkor a kevésbé éretteket is leszedik, így a szüret után ki kell válogatni a szemeket.
  • Ha a szüretelő munkás a hand-picking technikáját választja, akkor a növényről csak az érett szemeket szedi le, és egy adott cserjéhez többször is visszatér. Ebben az esetben a kávébab minőségére fókuszál a termesztő, hiszen ez egy rendkívül időigényes folyamat, amelyet általában az Arabica kávéknál használnak.
kávébab

Hogyan dolgozzák fel a kávét?

A szüret után megkezdődik a kávé feldolgozása, amely a kiválogatással kezdődik. Ez történhet kézzel vagy vízzel. Ha vízzel dolgoznak, akkor a cseresznyéket egy vízzel teli tárolóba öntik, az éretlen szemek a víz felszínén maradnak, míg az érettek a medence aljára süllyednek.

Alapvetően 3 feldolgozási módot lehet megkülönböztetni: a száraz, nedves és a félszáraz módszert.

  1. A száraz módszer esetében a kávécseresznyéket kiterítik egyenletesen a Napra, és így szárítják ki. Ilyenkor a gyümölcshús ráaszalódik a magra, mely nagyon ízletes, bogyósgyümölcs aromájú kávét eredményez.
  2. A nedves módszer azt jelenti, hogy a gyümölcsöket átmossák, majd eltávolítják a gyümölcshúst, és az így lecsupaszított kávébabokat nagy, vízzel teli medencékbe helyezik, ahol megszívják magukat vízzel, és erjedni kezdenek. Ezután még egyszer átmossák, és végül szárítják ki őket.
  3. A félszáraz eljárásnál megmossák a kávébabokat, és a gyümölcshús nagy részét eltávolítják, viszont nem erjesztik, hanem azonnal szárítják.

A feldolgozástól a csészéig: hogyan jut el hozzánk a kávé?

A gőzölgő, frissen lefőtt kávé útja az ültetvényeken kezdődik, valamilyen trópusi vidéken. A kávéfarmerek a learatott kávébabot általában nagy kávéforgalmazóknak adják el, akik a még pörköletlen kávét terítik a különböző piacokra. Az adott piacra kerülő kávét az egyes forgalmazók felvásárolják, majd pörkölik és forgalmazzák azt, és így jut el a fogyasztókhoz a már pörkölt és előrecsomagolt kávé.

Gyakran Ismételt Kérdések

A kávébab mely része a kávécserjének?

A kávébab a kávécserje magja, amely a cserje termésének, a kávécseresznyének a közepében található. A kávécserje a gyökérzetből, a szárból és a levelekből áll.

Hányféle kávécserje létezik?

Alapvetően kétfajta kávécserjét lehet megkülönböztetni, a magas hegyvidékeket kedvelő Arabicát és az igénytelenebb, ezért elterjedtebb Robustát.

Hogyan jut el a kávébab az ültetvényekről hozzánk?

A kávéfarmerek a learatott kávébabot általában nagy kávéforgalmazóknak adják el, akik a még pörköletlen kávét terítik a különböző piacokra.

Ezek is érdekelhetik még…

Az Ön kosara0
A kosár üres.
Vásárlás folytatása
0