Ki olvas ma még folyóiratokat? Reméljük, Ön fog, miután elolvasta cikkünket: összeállítottunk egy listát olyan irodalmi folyóiratokból, amelyek garantáltan elnyerik a tetszését. Izgalmas viták, olvasmányos kritikák, emészthető szépirodalom…

Egyre gyakrabban halljuk, hogy a nagyközönség érdektelensége az offline sajtótermékek és az irodalmi folyóiratok végét jelenti, illetve hogy az ún. „magaskultúra” és a „tömegkultúra” eltávolodtak egymástól. A szakfolyóiratok sokak szerint már csupán egy szűk rétegnek íródnak, a kortárs irodalom pedig érthetetlen és befogadhatatlan. A valóságban azonban nem így van: érdemes megnéznie alábbi listánkat!

A legjobb irodalmi folyóiratok Magyarországon

1. Alföld irodalmi folyóirat

Az Alföld irodalmi folyóirat jogelődje az 1950 és 1953 között kiadott Építünk című debreceni lap, amely elsősorban a helyi irodalmi hagyományokból kívánt építkezni. 1954-től kezdve már Alföld néven jelent meg, és fokozatosan országszerte is egyre ismertebbé és keresettebbé vált.

A Debrecenben publikált, irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat fő profilja a kortárs magyar- és nemzetközi irodalom népszerűsítése, megismertetése az olvasóval. A folyóirat szerkesztősége a változó periodicitással (negyedévente, kéthavonként, 1963 óta havonként) megjelenő lap szerkesztési munkálatain túl a debreceni Csokonai Kiadóval közösen az Alföld könyvek című könyvsorozatot is elindította. Ezen felül a szerkesztőségi tagok rendszeresen odaítélik a nagy presztízsű Alföld-díjat kiváló íróknak, költőknek, irodalmároknak, képzőművészeknek.

2. Hévíz

Az 1993-ban alapított Hévíz azért jött létre, mert „Hévíz a fürdő mellett a kultúra városává is szeretne válni” – írta az első szám köszöntőjében Hévíz első rendszerváltás utáni polgármestere, a lap alapítója, Dr. Kiss Lajos.

Zala legrégebbi kulturális folyóirata prózát, verseket, interjúkat, esszéket közöl művészeti, társadalmi és irodalmi témában. Kezdetben negyedévente, 2012 óta kéthavonta jelenik meg.

Az Alföldhöz hasonlóan irodalmi díj is kapcsolódik a folyóirathoz. A Hévíz Folyóirat Irodalmi Díjának nyertese minden évben olyan író, költő vagy esszéista lehet, aki a díj odaítélését megelőző évben publikált a lapban.

A koronavírus következtében a 2021-es évfolyam nem jelent meg, ezévtől a lap a régi hagyományhoz visszatérve ismét évente 4alkalommal jelentkezik, jelenlegi főszerkesztője Cserna-Szabó András.

3. Liget

A Liget egy 1986-ban alapított irodalmi és ökológiai folyóirat, amelynek célja a két téma összekapcsolását célzó ökokritika megismertetése. A kortárs szépirodalmi művek és műelemzések mellett filozófiai, történelmi, szociológiai, építészeti, politológiai, valamint esztétikai tárgyú esszéket, tanulmányokat és interjúkat is közöl. A szerkesztőségi tagok kiemelt feladatuknak tartják az állandó szerzők írásainak közlése mellett a fiatal pályakezdők munkájának a támogatását is.

A Hévízhez hasonlóan negyedévente jelent meg egészen 1994-ig, onnantól a szerkesztőség havi rendszerességgel jelentkezett új számmal. 2015 januárja óta csak elektronikus formában tölthető le, a korábbi számok digitalizálása is folyamatban van.

4. Tekintet

A Tekintet irodalmi, művészeti és szociográfiai online folyóirat esszéket, memoárokat, kritikákat, vitákat, helyzetelemzéseket és dokumentumokat közöl. Az Eszperantó Magazin (1974–1976) és a Világ és Nyelv (1978–1987) utóda, amely 1988-ban kéthavonta, 1989-től évente tízszer jelent meg Ördögh Szilveszter szerkesztése alatt, majd 1993-tól újra kéthavonta adták ki. Jelenleg a lap főszerkesztője Farkas László. A szerkesztőség pályakezdő költők, írók munkáit is szívesen közli.

5. Kaláka irodalmi folyóirat

A Kaskötő István által 2002-ben alapított Kaláka Szépirodalmi Folyóirat kanadai magyar nyelvű kiadvány. Célja a hazai és a külföldön élő magyar alkotók műveinek megismertetése a magyarul olvasó közönséggel világszerte. A klasszikusok és a hivatásos, ismert és elismert kortárs szerzők művei mellé tehetséges amatőrök munkáit is várják.

6. A Hetedik irodalmi folyóirat

A viszonylag fiatal folyóirat 2016 januárjától jelenik meg havonta ismert vagy felfedezésre váró költők, írók műveivel. 3 fő rovatuk – a Forrás, a Fórum és a Fókusz.

A szerkesztőség tervei között szerepel a nyomtatott megjelenés eseti kiadványokkal, majd idővel rendszeresen is, illetve különböző alkotóműhelyek szervezése. Ferenczfi János a következőképpen foglalta össze a folyóirat célját: „Az A Hetedik fontos feladata az, hogy hidat képezzen. Sok nagyszerű mű születik az irodalmi kultúra szürke zónájában. Ezeket és az alkotóikat át akarjuk vinni oda, ahol több a fény. Olyan orgánummá akarunk válni, amely összegyűjti és megőrzi a kortárs irodalom méltatlanul mellőzött értékeit. Korunk műhelye és krónikása szeretnénk lenni. Egy a sok között, de a legjobbak egyike.”

7. Árgus irodalmi folyóirat

Az Árgus Székesfehérvár irodalmi és kulturális folyóirata, amely országos érdeklődésre is számot tartó kulturális folyóirattá nőtt. Elsősorban annak köszönheti ezt, hogy a helyi alkotók műveinek megjelentetése mellett olyan, országosan ismert és nagy tekintélyű szerzők munkái is napvilágot láttak itt, mint Tandori Dezső, Vámos Miklós, György Péter, Karafiáth Orsolya vagy Varró Dániel.

Az Árgus a hasábokon kibontakozó vitáiról is ismert. „Olyan lappá szeretnénk válni, amely nem csak bemutatja, de reflektál is korunk kulturális kihívásaira, valamint Közép- és Kelet-Európa kulturális tájképére, fórumot biztosítva a nyilvános vitáknak” – írta Czinki Ferenc 2008-ban.

8. A Vörös postakocsi irodalmi folyóirat

A Vörös postakocsi egy nyíregyházi illetőségű irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, amelyet Onder Csaba és Pethő József alapított 2007-ben. Bár elsődlegesen a kortárs irodalom és a kritika területéből meríti a tárgyát, ezek mellett az építészet, a színház, a társadalomtudományok és a helytörténet is időnként megjelenik a hasábokon.

A neves szerzőkön túl pályakezdő írók, költők is lehetőséget kapnak a folyóiratban való publikálásra. Az első 4 évben negyedévente jelent meg egy lapszámuk, majd 2012 óta csupán online formában olvasható. Ugyanakkor a szerkesztőség minden évben megjelentet egy gyűjteményes nyomtatott lapszámot is.

9. Kis Lant Irodalmi Folyóirat

A Kis Lant Irodalmi Folyóirat az 1999-ben alapított, majd 2001-ben megszűnt Lant című kiadvány utódja, amelynek első példánya 2004-ben látott napvilágot. Elsősorban rövidebb műveket, verseket és rövid prózát közölnek, a korábbi A4-es helyetti A5-ös méret is a frappáns, rövid művek megjelentetését részesíti előnyben. A kéthavonta megjelenő lap sokáig nyomtatott és online formában is olvasható volt, ma már csupán virtuális szerkesztőséggel működik.

A folyóirat kiemelt célja a pályakezdő, még kevéssé ismert szerzők felfedezése. A szerkesztőség fontos célkitűzése a népi vagy népies irodalom modern formában történő feldolgozásának közlése.

Amennyiben a klasszikus irodalomról szóló ismereteit kívánja bővíteni, ezt megteheti Budapest legizgalmasabb antikváriumainak felkeresésével:

Antikváriumok Budapesten – 10 hely, ahol különleges könyvekre lelhet

10. Délibáb irodalmi folyóirat

Az 1992-ben alapított Délibáb irodalmi folyóirat szerkesztősége fontosnak tartja a politikai függetlenséget, a lapban megjelenő írások a kultúra és a képzőművészet tárgyköréből merítenek. A félévente, májusban és novemberben megjelenő lapszámokat az internetes változaton megjelenő szövegek egészítik ki.

Folyóiratokat tehát még most, 2022-ben is érdemes olvasni, hiszen rengeteg izgalmas témát ölelnek fel. Reméljük, sikerült a fentiek között megtalálnia az új kedvencét!

Ha pedig irodalmi ismereteit tovább szeretné bővíteni, olvassa el a legkiemelkedőbb Kossuth-díjas szerzőkről szóló cikkünket is:

Kik a legkiemelkedőbb Kossuth-díjas írók?