Petőfi, Arany, Babits nevét mindenki ismeri, de vajon hány kortárs költőt tudna felsorolni? Egy cikkben szinte lehetetlen teljes, átfogó képet adni a mai magyar irodalom fontos lírikusairól, de mi kiemeltünk közülük 15-öt, akik megjelenésükkel és alkotásaikkal megérdemlik, hogy egy kicsit megismerkedjen velük.

Milyenek a kortárs költőink? Sokoldalúak, több lábon állnak, pozitívan és nyitottan gondolkodnak, és művészlélekként többet értenek és éreznek meg a körülöttük lévő világból mint a legtöbb ember. Bár ma már kevesebbet olvasunk verseket a mindennapokban, mint a régi idők szalonjainak, kávéházainak közönsége, de ettől függetlenül most is igaz, hogy ha műveltek és naprakészek akarunk lenni, a legjobb könyvek mellett illik a legjobb költeményeket is elővenni olykor.

15 kortárs költő, akinek műveit érdemes elolvasnia

Bár a legtöbben talán ötöt sem tudnának felsorolni, valójában annyi remek kortárs költő van, hogy nehéz volt összeállítani ezt a listát – sokkal többen érdemlik meg, hogy bemutassuk őket!

Kemény István

1960-ban született Kemény István, akinek lányai, Kemény Zsófi és Kemény Lili is aktívan foglalkoznak szépirodalommal. A Márai-, Móricz-, József-, Babits- és Térey-díjas alkotó az ELTE-n, magyar-történelem szakon szerzett diplomát. A versek mellett számos más műfajban is kipróbálta magát, írt drámát, regény, publicisztikát, de híres arról is, hogy Nick Cave-t fordított, sőt, a Barátok közt sorozat számára is írt dialógusokat.

Parti Nagy Lajos mondta róla, hogy a „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna.”

Verseskötetei között olyan érdekességeket találhatunk, mint a Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1984), Játék méreggel és ellenméreggel (1987), Valami a vérről. Válogatott és új versek (Palatinus, Budapest, 1998), Élőbeszéd (Magvető, Budapest, 2006), vagy A királynál (Magvető, Budapest, 2012). De ezek mellett természetesen érdemes teljes életművében elmerülni!

Parti Nagy Lajos

1953-ban született Szekszárdon, Déry-, József Attila- és Móricz-díjas alkotó. 1991-1993 között a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt.

1995-ben jelent meg Esti kréta címen a Jelenkor kiadónál addigi válogatott verseinek gyűjteménye. Saját maga bevallása szerint is teljes, eddigi életművének tekintetében az 1990-ben megjelent Szódalovaglás verseskötete lehet a legideálisabb tantermi oktatáshoz. Érdemes megemlíteni még az 1999-ben megjelent Europink kötetét, amely többnyelvű, német-angol-francia kiadvány, valamint a 2003-as Grafitnesz kötete. Ezt követően 14 éven át nem jelentkezett verses kötettel. A Létbüfé. Őszológiai gyakorlatok a Magvetőnél, 2017-ben jelentek meg.

Varró Dániel

Varró Dániel 1977-ben született Budapesten. A József-, Bródy- és Petőfi-díjas költő saját generációjának legjelentősebb alkotója. Számos műve kiemelkedő jelentőségű a kortárs gyerekirodalomban is. Első, önálló kötetét, a Bögre Azúrt 1999-ben legnépszerűbb, színházban is bemutatott műve, a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye követte 2003-ban, majd a Szívdesszert 2007-ben. Akinek a lába hatos – korszerű mondókák kisbabáknak c. kötetét és az Akinek a foga kijött – Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak című műveit gyermeke születése ihlették. 2016-ban jelent meg a felnőtteknek szóló verseskötete, Mi lett hova? címmel.

Takács Zsuzsa

Az 1938-ban született, József Attila-, Déry Tibor-, Weöres Sándor és Pilinszky-díjas költőnőről maga Pilinszky nyilatkozott így: „Két vonását emelném ki: hangjának tisztaságát s egyfajta tétovaságát, mely azonban végül sose hagyja eltéríteni magát, s épp bolyongó, kereső célba találásával, megérkezéseivel tölti be sajátos feladatát, térképezi fel a számára rendelt tájakat, másokénál talán omlékonyabb külső és belső vidékeit.”

A Takács Zsuzsával készült, különleges hangulatú interjú itt olvasható.

Terék Anna

1984-ben született Topolyán. A vajdasági származású költőnő 2012-ben az ELTE-n szerezte meg pszichológus, tanácsadó és iskolapszichológus szakirányú diplomáját. Első kötete 2007-ben, Mosolyszakadás címmel, másodikat 2011-ben Duna utca címen jelentette meg, utóbbi Sinkó Ervin-díjas lett. Legújabb verses könyve a Halott nők 2017-ben jelent meg. Különösen szívszorítóka azon versei, melyek arról mesélnek, hogyan élte át családjával kamaszlányként a délszláv háborút.

Szabó T. Anna

1972-ben született Kolozsváron, Dragomán György felesége. Szabó T. Anna a kortárs magyar irodalomban számos műfajban kipróbálta magát, de népszerűek gyerekirodalmi művei is. 1997-ben az ELTE-n szerzett tanári diplomát, majd az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programon tanult tovább. A Petőfi-, Arany-, Móricz-, József Attila-, Babits-díjas alkotó verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították. Ő maga is fordít a legkülönbözőbb stílusokban Beatrix Potter-től John Updike-ig, emellett tanári és szerkesztői munkát végzett a British Council és a Magyar Könyv Alapítvány számára, valamint cikkeket és kritikákat is ír.

Lackfi János

Lackfi János 1971-ben született Budapesten Oláh János és Mezey Katalin gyermekeként, József Attila-, Móricz- és Déry-díjas szerző, továbbá – saját bevallása szerint – „író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász.” (Idézet honlapjáról)

Szépirodalmi tevékenysége mellett elismert Nyugat-kutató, egyetemi tanár, dramaturg, színész és fényképész. 1992-óta folyamatosan publikálja versesköteteit. Első kötete a Kézirat kiadónál jelent meg, Magam címmel., eddigi utolsó kötete Hej, Sionról fúj a szél… Zsoltárok népdalritmusra a Harmat kiadónál 2020-ban.

Megnézem!

Inkább kihagyom!

Térey János

1970-ben született, generációjának egyik legjelentősebb alkotója, 2017-ben hunyt el. Felesége Harmath Artemisz, aki a róla elnevezett ösztöndíj bizottság elnöke.

Tanulmányait magyar nyelv és irodalom, történelem szakon végezte a Budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE-n. Verseit 1990-től folyamatosan közölték a legjelentősebb folyóiratok, az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. 1991-ben jelent meg első verseskötete, a Szétszóratás. A természetes arrogancia, A valóságos Varsó. Ezután a Tulajdonosi szemlélet, Térerő, Drezda februárban, Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig, Ultra, Moll, Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba. Legfontosabb munkájának a Paulus című verses regényt tartják. Összegyűjtött versei Őszi hadjárat címen jelentek meg.

Simon Márton

Az 1984-ben született kalocsai költő igazán a slam poetry irányzattal várt elismertté és ismertté a legfiatalabb generációk köreiben is. A dalok a magasföldszintről 2010-ben, a Polaroidok, 2013-ban, a Rókák esküvője verseskötete pedig 2018-ban jelent meg. A Móricz-, Babits- és kétszeres Horváth Péter díjas szerző műveit angol, bolgár, lengyel, német és román nyelveken is olvashatja.

Háy János

A Márai-, Füst Milán-, Móricz- és József Attila-díjas költő Háy János, vagy eredeti nevén Horváth János Vámosmikolán született 1960-ban. Tanulmányait Szegeden végezte el, ahova egyébként csak leendő felesége miatt iratkozott be. Itt zenekart is alapított és a mai napig számos zenés esten alkot izgalmas duót a 30Y frontemberével.

Versesköteteket 1989 óta jelentet meg: Gyalog megyek hozzád, Vigyázat, humanisták. A növények hazája, Valami nehezék, Istenek, Kotródom el, Egy szerelmes vers története, Háyland, valamint Az öregtó felé.

1989-ben hagyott fel a tanári pályával, és kezdett el szerkesztőként dolgozni olyan kiadóknál, mint a Holnap, Pesti Szalon, Palatinus. Képzőművészként is ismert, maga illusztrálja köteteit.

Závada Péter

A híres író, Závada Pál fia, szintén a slam poetry körökben vált elismertté és népszerűvé, ugyanakkor nagyon tehetséges, sokoldalú költő. Az Örkény-, Szép Ernő-, Horváth Péter-, Móricz-díjas szerző számos műfajban kipróbálta magát. 1982-ben, Budapesten született, színészi és zenei pályán is elismert, 2009-ben, a Jelenkorban jelentek meg első versei, azóta folyamatosan publikál. 2012-ben debütált az Ahol megszakad verseskötete, majd Mész, Roncs szélárnyékban kötete.

Kiss Judit Ágnes

1973-ban született Budapesten. Magyar költő, író és tanár. Magyar irodalmat, zeneművészetet, színház és filmművészetet is tanult. 2006-ban jelent meg Irgalmasvérnő címen első verseskötete, ezután Nincs új üzenet, Üdvtörténeti lexikon, Koncentrikus korok címen jelentek meg verseskötetei.

„Nézd, itt vagyok, mint táncos a színpadon.
Test, lélek egy. Tudd, ritka e pillanat.
Hogy mindig így maradjon, semmi
Nem bizonyulna elég nagy árnak.

Itt már zenészként lógok a hangszeren.
Látod, zavar még mindig a pódium.
Jó vicces lett, ahol tanítok
mesterien szigorú pofával.

Láthatsz szinésznek, mert az is én vagyok
más bőrbe kötve. Ott meg, a másikon
épp verset írok bamba képpel.
Jól retusált, de hazug fotó mind.

Vágyat sugárzom? Védelemért eseng
kisgyermek énem? Ostoba álca csak.
így játszik az, ki megtanulta:
meztelen önmaga úgyse kéne.”

írja magáról saját honlapján, bemutatkozásában.

Jónás Tamás

1973-ban született Ózdon. A roma származású magyar költő, író, programozó (!) első versei 16 éves korában jelentek meg, mára már Arany- és Móricz-díjas szerző. Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán, az ELTE magyar-szankszrit szakán, és A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán végezte, de végül nem diplomázott le.

Első verseskötete, az …ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ… 1994-ben jelent meg. További kötetei: Nem magunknak, Bentlakás, Ő Jónás Tamás, Kiszámítható józanság, Önkéntes vak, Lassuló zuhanás, Törzs, Együttállás; Dél-alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány, Szeged, 2017

Kiss Ottó

A Gyulán élő szerző 1963-ban született Battonyán. 1992-1993 között a József Attila Tudományegyetemen újságíróként, majd 1996-2000 között a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Felnőtteknek is ír, de igazából a gyerekirodalom egyik legkiválóbb alkotója. Önálló verseskötetei: Lopott levegő, Szilveszteri kaland, Csillagszedő Márió, Emese almája, A nagypapa távcsöve, Régi kincsek, Ne félj, apa! Nagy kislánykönyv, A bátyám öccse.

Balázs Imre József

1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1994-1998 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett, ahol most docensként tanít. 1999 óta a kolozsvári Korunk egy szerkesztője.

Kötetei: Ismét másnap, A Dél-Párizs nyárikert, Vidrakönyv, Fogak nyoma Hanna-hinta, Blanka birodalma, Jung a gépteremben Álomfarsang, A tenger, Madárábécé.

Nem csak a halott költőket műveit érdemes forgatni a régmúltból; a kortárs szerzők kötetei is rengeteg értéket tartogatnak, ráadásul sok olyan élethelyzettel találkozhatunk bennük, melyeket mi is átélünk napjainkban.

A fenti listát teljesen önkényesen válogattuk össze, és még sokáig tudtuk volna bővíteni: érdemes elmerülni a mai szerzők műveiben is! Önnek ki a kedvence?