A műfajok ismerete segíthet az irodalom megértésében, de a könyvesboltban, ha új olvasmányt, vagy ajándékot keres, akkor is jól jön; sőt, bombabiztos alapot nyerhet a magyarórákon, érettségin, felvételin is, mert ha csak ennyit tud, majdnem mindent tud már! Lássuk, mi is az a műfajtipológia!

Mit jelent az irodalmi műfaj?

Kezdjük tehát az elején: alapvetően 3 nagy irodalmi műnemet különböztetünk meg: a lírát, a drámát, és az epikát. Ha az irodalom a fa törzse, ez a három nagy ág, amiről aztán minden kis ágacska kibújik: az ágak lesznek a műfajok, és az ágakon elhelyezkedő levelek az egyes műalkotások. Nagy vonalakban és persze igencsak leegyszerűsítve annyit kell tudni, hogy lírához tartozik minden, ami ritmusra épül, az epikához minden, amiben a cselekmény a fontos, és a drámához minden, ami párbeszédes.

Hogyan lehet az irodalmi műfajokat csoportosítani?

Minden művészeti elemzés alapja egyfajta csoportosítás. Az történik ugyanis, hogy az írók írják a műveket, azok pedig, akik ezeket valamilyen módon megpróbálják „nagyban”, azaz a nagy egészet megismerve megérteni, először rendszerezni kénytelenek az anyag egészét. Ugyanúgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy gardróbban először rendet kell tenni ahhoz, hogy lássuk, mit tudunk aznap felvenni, vagy mit kell még vásárolnunk.

A rendszerezés alapja a 3 meghatározott irodalmi műnem – minden itt kezdődik, és ettől nem is térünk el később sem. A műnemek nagy halmazán belül számtalan kis halmaz van: ezek már egyéb, változó jellemzők alapján (mint például a versek szerkezete, formája, rímessége, a próza eredete, stb.) kerülnek ebbe vagy abba a csoportba. Fontos azonban, hogy ez egy utólagos rendszer, tehát az értelmezése és az elemzése alapján akár kérdéses is lehet egy-egy alkotás műfaja. Az író nem biztos, hogy műfajokban gondolkodik, amikor papírra veti a sorait, azt a tudomány és a gondolkodás rendszerező logikája „aggatja” rá utólag, címkézi fel. A címkék persze nagyon is erősen visszahatnak az irodalomra, a könyvkiadástól az írásig meghatározzák azt.

1. A legfontosabb lírai műfajok

A líra valójában dallam nélküli zene: alapja a ritmus és a szünet.

• A ritmus jelentkezhet például a sorok végén, megmutatkozhat visszatérő hangzású szavakban, tehát rímekben.
• Jelentkezhet a szavak szótagjainak rövidségében és hosszúságában, azaz a szó lejtésében, ritmusában (gondoljon csak azokra a műfajokra, amiket a szótagok hosszúsága, időmértéke határoz meg).
• A ritmus megjelenhet gondolati síkon, ezt hívjuk gondolatritmusnak.

A líra másik fontos eleme a szünet, azaz a kihagyás – ez gyakran csak gondolati síkon érhető tetten úgy, hogy a vers gondolatokat és érzéseket sűrít, azaz kihagy mindent, ami felesleges, és csak a leglényegesebb szavakat hagyja a műben.

Most lássuk, milyen műfajok vannak a lírán belül!

Lírai műfajok

Rengeteg lírai műfaj van, ezek többsége történeti, azaz már nem létezik. Ez nem azt jelenti, hogy formailag nem utánozható, hanem, hogy valamelyik történeti korszakhoz, vagy szerzők egy csoportjához kötött, sőt, akár egy bizonyos szerzőhöz. Lássunk egy listát a legismertebb műfajokról!

Dal

A dal olyan lírai költemény, amely egyetlen gondolatot, témát énekel meg. Nagyrészt megfoghatatlan műfaji kategória, mégis használjuk, leginkább azokra a formailag kidolgozott verses művekre, amelyek egyetlen gondolatot (gyakran szerelmi történetet) fogalmaznak meg tömören. Szapphó nevét ismerjük meg először a műfajban.

A műfajhoz szorosan hozzátartozik a formai jellemzője, ez alapján a rímszerkezet és a strófák kidolgozásának módja osztja a dalt kisebb műfaji egységekre.

Elégia

Mint általában az ógörög műfajokat, ezt is a forma határozza meg: elégia minden hosszabb, disztichonban írt mű.

Episztola

Más néven költői levél: verses, rímes, ritmusos üzenet. „Hát hogy mint vagytok édes Pistikám?”

Ecloga

Bukolikus eredetű műfaj, gyakran párbeszédes. Vergilius eclogáiról ismert műfaj, bár a magyar költészet inkább Radnótihoz köti.

Haláltánc

A danse macabre egy jellemzően középkori műfaj, amely azonban időről-időre újjászületik. Témája adja jellegzetességét, ugyanis a témája egyfajta mellérendelő szerkezet, amelyben a halál különböző embereket ragad el rangra, életkorra, bármire való tekintet nélkül. A modern magyar költészet leghíresebb haláltánca Weöres Sándorhoz köthető.   

Himnusz

A himnusz egyfajta óda, mégpedig olyan, amelyet lendületessége, nagy íve tesz jellegzetessé. Eredetileg vallásos jellegű, istent, vagy az isteni hatalmat dicsőítő művek neve volt. Egységét egyetlen témára való fókuszálás adja, ez újabban lehet eszme, jelenség, személy, és persze, ahogy nekünk a legismerősebb: ország, mint a mi Himnuszunkban. A himnuszon belül megkülönböztetünk további alműfajokat, mint a zsoltár, az antik himnusz vagy a középkori himnusz.

Jeremiád

Ez is egyike a történelmi műfajoknak. A jeremiád a XVI. században született, a magyar protestáns líra nagy műfaja, témájában a magyar nép siralmait jeleníti meg.

Lied

Ez a francia chanson német megfelelője, Goethe neve miatt ismerjük, valójában egyfajta műdalt takar.

Óda

Magasztos témát megjelenítő patetikus műfaj, gyakran bonyolult ritmus- és rímszerkezet jellemzi. Horatius és Pindaros nevével kezdődik, de a magyarok számára József Attila Ódája talán a leghíresebb.

Szonett

Ismét egy műfaj, amely formailag kötött – alapvetően 2 négysoros és 2 háromsoros strófa alkotja, valamilyen kötött és szabályos rímképlettel. Két leghíresebb típusa a petrarcai és a shakespeare-i szonett.

2. A legfontosabb epikai műfajok

Az epikai műnembe azok az alkotások tartoznak, amelyek esetében a történet, a cselekmény a lényeg. Bár akkor sem járunk teljesen messze az igazságtól, ha azt mondjuk: az epika az valójában a kicsit kacifántosan megnevezett széppróza. Ezzel igazunk is van, és nem is, ugyanis létezik például a verses regény, de mint már korábban volt szó erről, a rendszerezésben van némi lehetőség önálló utakat járni.

A cselekményt középpontba emelő értelmezés már csak azért is pontosabb, mert maga az epika szó is ezt jelenti: cselekmény. Az epikán belül van egy kissé erőltetett alcsoport, a nagyepika és a kisepika két önálló ága: nagyepika a hosszú szöveg, a kisepika a rövidebb. Mondhatjuk, hogy ha a könyvet gyorsan el lehet olvasni, elbírja az ember egy kézben, és nem tart több hétig az olvasás, az a kisepika. Lehetetlen mindent megnevezni, így most is csak a leghíresebb műfajokat nézzük!

Irodalmi műfajok az epikán belül

Mítosz

Általában egy nép, csoport saját identitásának magyarázata, keletkezéstörténete, isteneinek harcai és a világ teremtéséről szőtt történetek tartoznak ide. Az iskolában a görög és római mitológia szerepel példaként, de magánmitológiának számít pl. egy regény „őstörténete”, mint a Gyűrűk ura esetében a Szilmarilok.

Monda

A monda a nyelvújítás korában keletkezett szavunk, amit a mendemonda kifejezésből „rövidítettek”. A műfajt a mítosz párjaként szokás emlegetni, mert ahhoz hasonlóan isteni és túlvilági elemekkel átszőtt történetet mesél el, csak ez esetben egy valós történelmi esemény sajátos, mesékkel és hiedelmekkel átitatott magyarázatát adva, mint például Arany János: Rege a csodaszarvasról című műve.

Mese

 Az egyik legnehezebben meghatározható műfaj. Altípusai a népmese és a műmese, amelyek abban különböznek, hogy az előbbi szerzőjét nem ismerjük, és általában egy mesemondón keresztül jut „gyűjtésre”, míg a műmesék szerzői ismertek, és ezesetben a szerzőtől egyenesen érkezik az olvasóhoz a mese. Híres népmesénk például a Fehérlófia, híres meseírónk Lázár Ervin. A mesét gyakran a gyermekirodalom részeként tárgyalják.

Regény

Regénynek nevezünk minden olyan epikai szöveget, ahol van cselekmény és szereplők. Alműfajai jelölhetik a szöveg rövidségét: pl. kisregénynek nevezzük általában a 100-150 oldalas apróságokat, míg nagyregénynek az ennél hosszabbakat. Verses regénynek nevezzük azokat a szövegeket, amelyekre még nem csaptak le a lírikusok, vagy amelyeket jobb áron akarunk eladni, mint egy (jellemzően olcsóbb) verseskötetet.

Novella

A regény kistestvére. Olyan epikai mű, ami rövid prózát takar, és amelynek a végén többnyire csattanó található.

3. A legfontosabb drámai műfajok

A hármas egység utolsó darabja a dráma: dráma minden, ahol a cselekvő nem megíratik, hanem megszólaltatik, és teszi ezt azért, mert szerzője (többnyire) színpadra szánta. Klasszikus felosztásban 3 nagy egységbe osztható (komédia, tragédia, szatírjáték), ám lehetséges más műfaji csoportokat is alkotni, mint a megszólalók száma (pl. monodráma és dráma), illetve itt is vannak történeti műfajok, mint például a népszínmű. Mivel a legfontosabb és máig felül nem írt egymással „szemben álló” egység a legelfogadottabb, lássuk azt!

A dráma irodalmi műfajai

Komédia

Olyan drámai mű, ami a világot komikusnak ábrázolja, elsődleges célja a közönség megnevettetése. Az egyik leggyakrabban játszott komédia-szerző ma is Molière.

Tragédia

A történet középpontjában egy hős áll, aki szembeszáll ellenségeivel vagy akár a világgal, majd többnyire meg is bukik valamilyen formában. Leghíresebbek talán az antik tragédiák, mint az Antigoné.

Ezek tehát a legfontosabb, legáltalánosabb és legelfogadottabb irodalmi műfajok, de korántsem az összes, hiszen az irodalmi műfajok történetileg is változtak és változnak.

Ha szereti az irodalmat, érdemes elolvasni ezeket a cikkeinket is:

• Kávéházak és kávékultúra Budapesten: akkor és most
• Felejthetetlen tanárbúcsúztató idézetek
• Ballagási ajándék 14 éves fiúnak: 50 bomba ötlet