A pamut, pontosabban alapanyaga, a gyapot az emberiség történetének nem csak egyik legrégebbi textíliája, de egyben az egyik legősibb termesztett növénye is. Indiában és Dél-Amerikában már jó pár évezreddel ezelőtt megkezdték a gyapottermesztést.

A világ textíl-termelésének jelentős százalékát még a mai napig is ez az ódivatú, ámbár kifejezetten hasznos és sokoldalú növényi eredetű anyag adja. Ha kinyitja a szekrényét és megvizsgálja ruháit, jó eséllyel alig fog olyan darabot találni, amely legalább nyomokban ne tartalmazna pamutot.

Milyen anyag a pamut?

A pamut egy kopásálló, tartós szövet. Kevésbé hajlamos a nyúlásra, azonban annál inkább bolyhosodik, emiatt a tisztításánál érdemes erre odafigyelnie. A gyűrődés ellen többször használnak kevertszálas anyagot, amely valamennyire segít ezene a problémán. Akkor sincs semmi probléma, ha száz százalék pamutból készült a ruha, hiszen a pamut remekül bírja a magas hőmérsékletű vasalást.

Rendkívül ősi anyag, használata már évezredek óta tart. Hőszigetelő képessége remek és rendkívül bőrbarát is. Bár nyáron általában a vászon a javasolt viselet, a pamut sem megvetendő, hiszen egészen jól szellőzik, így akár a legnagyobb melegben is felvehető. Ha esetleg a hölgyeket meglepte, hogy hogyan bírnak a férfiak még nyáron is öltönyben lenni, leginkább ez áll a hátterében.

A pamut hátrányai

• A legnagyobb hátránya, hogy nem valami rugalmas, illetve könnyen gyűrődik.
• Jó nedvszívóképessége miatt lassan szárad és felszívja az izzadtságot. Érdemes a pamut ruhák alá valami aláöltözetet is felvenni, ezzel is kímélve a ruhát.
• Elméletileg jobban is koszolódik, mint más anyagok, bár ez leginkább a viselés helyzetétől függ.
• Míg állati eredetű anyagoknak, mint például a gyapjúnak, van egyfajta öntisztuló képessége, ez a pamutból hiányzik.

Mivel a pamut önmagában rengeteg rossz tulajdonsággal rendelkezik, így általában keverik más anyagokkal, hogy csökkentsék a negatív jellemzőit.

Miből készül a pamut?

A pamut a gyapjúval ellentétben nem állati, hanem növényi eredetű textília a gyapotnövény magjait körülvevő finom szálakból készül. Maga az anyag nagyrészt cellulózból áll. Az egyik legkedveltebb és legfontosabb textilipari nyersanyag, mert előállítása viszonylag egyszerű, illetve hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre. A világ összes ruházatának 75 százalékban legalább minimális mennyiségű pamut található.

A gyapot az emberiség egyik legrégebb óta termesztett növénye, így a ruházkodásban rendkívül fontos szerepet töltött be. Attól függően, hogy a hol termesztik a gyapotot, a magból történő kihajtástól számítva nagyjából 100 napba telik, hogy a használható részeket be lehessen gyűjteni.

A gyapotföldek leginkább az Egyesült Államok déli részeiről lehetnek ismerősek, azonban mára már elmozdult több országba is a gyapottermesztés központja. Az Egyesült Államok továbbra is nagy termelő, viszont Kína és India bőven megelőzi. Ezenkívül számtalan másik országban is termelnek gyapotot, többek közt Közép-Ázsiában. A gyapottermesztés ebben a régióban szorosan egybefügg az Aral-tó kiszáradásával.

Mire használják a pamutot?

A pamutot elsősorban a textilipar használja, az egyik legfontosabb nyersanyagának is számít. A szálasanyag-termelés súly szerinti viszonylatában a pamut továbbra is a legnagyobb részt teszi ki, csak a szintetikus anyagok előzik meg, mint például a poliészter.

A pamutból készülnek ruházati cikkek, háztartási textíliák, lakástextíliák, egészségügyi textíliák illetve ipari textíliák is. Használják egyéb célokra, például vattagyártásra is, amelynek inkább az egészségügyben és a testápolásban van szerepe.

Hogyan lehet tisztítani a pamut ruhát?

A pamut más anyagokkal szemben egészen kevés törődést igényel, habár erre a textíliára is érdemes odafigyelni. Nem árt neki, ha géppel mossák, de ugyanúgy kézzel is remekül tisztítható. Maximum 30 fokos vízben szabad mosni, különben elveszítik a színüket.

Az anyagon látható különböző elszíneződéseket és foltokat érdemes a gépi mosás előtt külön kezelni, mert nem biztos, hogy ezek mosás közben el fognak tűnni. A pamut egyik nagy hátránya, hogy a fehér színű ruhák esetében hajlamos besárgulni, így érdemes megfelelő, külön erre a célra szánt mosószert használni, ami ezt igyekszik meggátolni.

A pamuthoz nagyon hasonlít a viszkóz anyag, legalábbis kinézetre. Tapintásból már könnyebben megállapítható a különbség, de még így is fennáll a tévedés lehetősége. Amennyiben egy pamuthoz hasonló alternatívát keres, akkor érdemes lehet a viszkóz anyagú ruhákat is megnézni!

Mennyire számít környezetszennyezőnek a pamut előállítása?

Mint azt már említettük, Közép-Ázsiában az Aral-tó kiszáradásához nagyban hozzájárult a gyapottermesztés. A pamut legnagyobb gondja, hogy elképesztően sok vizet igényel mind a termesztése, mind pedig a feldolgozása. Egy darab pamutpóló előállításához akár 2500 liter vízre is szükség lehet, ami hihetetlenül sok.

Bár a biopamut környezetkímélőbb a csökkentett vegyszerhasználat miatt, ugyanakkor a gyapottermelés vízigényét is rendkívül megnöveli. A gyapot, illetve későbbiekben a pamut előállításához használt vízmennyiséget genetikailag módosított gyapotfélékkel lehet kiküszöbölni. Ezek a növények szárazságtűrőbbek lesznek, ezzel kevesebb vízre van szükség a termesztésükhöz. Ezzel együtt a színes gyapot termesztését is lehetővé teszi, amely a feldolgozási folyamat során csökkenti az utómunka szükségességét. Emellett a kártevőkkel szemben is ellenállóbbá lehet tenni ezeket a növényeket.

Rákosi Mátyás ideje alatt itthon is megpróbálkoztak a gyapottermesztéssel, de hamar rá kellett jönni, hogy az hazai klíma nem éppen alkalmas a szubtrópusi növények termesztésére. Ez a projekt a magyar rizzsel és a naranccsal együtt a kukában landolt.

Mi az a biopamut?

A biopamut ugyanolyan, mint a rendes pamut, de akárcsak a bioélelmiszerek esetében, a növénytermesztés itt szigorú előírások szerint történik. A biogyapot termesztésénél nem használnak növényvédő szereket, mérgező anyagokat, illetve maga a gyapot sem lehet genetikailag módosított. Ezeken a földeken még a gyomokat is kézzel irtják, így a termesztés rendkívül sok időt és energiát vesz igénybe. Mivel a biogyapot termesztése kevesebb hozammal jár, de több munkát igényel, így az ára rendkívül magas, viszont bizonyos tekintetben fenntarthatóbb.

A biopamut kizárólag biogyapotból készülhet. A gyapot feldolgozásánál gondosan ügyelnek rá, hogy a lehető legártalmatlanabb vegyszereket használják színezésre és tisztításra. A bio jelzés eléréséhez rengeteg előírásnak kell megfelelnie a különböző előállított biopamut termékeknek. Jelenleg a világ legnagyobb biopamut termelője India, ahonnan a világ ellátásának több mint 70 százaléka érkezik.

A pamut tehát – akár eredeti, akár bio formában – a mai napig a textilipar egyik legfontosabb alapanyaga – még ha nem is a legkörnyezetkímélőbb, legjobb és leghatékonyabb…