Kik lehetnek a legnagyobb hatású magyar írók? Akinek a legtöbb epigonja van? Akit a legtöbben olvasTAK? Akit a legtöbbet olvasNAK? Kortárs vagy klasszikus? Íme, egy szubjektív lista azokról az írókról, akik szerintünk sokat hozzátettek a magyar irodalomhoz.

Biztosan emlékszik még arra a több mint 15 éves programsorozatra, ami Nagy Könyv néven tartotta lázban az országot. A rendezvény, amit az Egyesült Királyságból indítottak The Big Read néven, 2005-ben érte el hazánkat. Az olvasás népszerűsítését célul kitűző Nagy Könyv valójában egy szavazás volt: bárki, bármilyen könyvet nevezhetett a játékba, a végső listára pedig a legnépszerűbb külföldi és 50 magyar könyv került fel. Végül a programsorozat végére egy egyre szűkebb körből Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyve került ki győztesként.

A legnagyobb hatású magyar írók

Az, hogy éppen melyik szöveg, melyik író éppen mennyire divatos, sok dologtól függ: az aktuális trendektől, az oktatástól, a könyvkiadás helyzetétől… Épp ezért nehéz azt is meghatározni, hogy kik a legnagyobb hatású magyar írók. De lássunk egy tízes listát azokról az írókról, akik mindenképpen bekerülnének a mi népszerűségi vetélkedőnkbe.

1. Gárdonyi Géza, „a magyar Dickens”

A legnépszerűbb magyar könyvnek megszavazott Egri csillagok szerzőjéről kevesen tudják, hogy Zigeler Gézaként látta meg a napvilágot, a Gárdonyi (kezdetben Gárdonyi Z.)  csupán egy írói álnév volt, amelyet eleinte újságírói tevékenységéhez használt. A nevet a szülőfaluja melletti Gárdonytól kölcsönözte, ugyanis édesapja az agárdpusztai Nádasdy uradalomban volt gépész.

Az érettségit követően az Egri Érseki Tanítóképzőben kezdte meg tanulmányait, és bár a tanulmányaiban nem ért el nagy sikereket, az itt töltött diákévek alatt kezdte meg írói munkásságát. Pár év múltával Pestre költözött, ahol újságíróként tevékenykedett, ezek az évek hozták el az első sikereit is. A budapesti irodalmi és kulturális életet megutálva végül diákévei helyszínére, Egerbe költözött, hogy teljesen irodalmi munkásságának szentelhesse életét.

Egri éveiben fordult a történelmi regények felé, és vált írásaival a szélesebb olvasóközönség kedvenc szerzőjévé. Rendkívül termékeny író volt – a kisiskolások és magyar szakosok legnagyobb bánatára.

2. Molnár Ferenc, az előkelő idegen

A magyar népszerűségi listák élén rögtön a második helyen a Pál utcai fiúk van. Molnár Ferenc azonban nem kizárólag ezen a címen kerülhet a legnagyobb hatású írók közé. Bár a szerzőt a kötelezők közé is bekerülő „ifjúsági” regénye teszi itthon ismertté, közkedveltté, nem csak itthon népszerű, valóban világhírű íróról van szó. Az Amerikába költöző és ott jelentős hírnevet szerző alkotó 50. születésnapját a Brodway-en ünnepelték, az amerikai elnök fogadja a Fehér Házban, és az 1920-as évekre a műveiből származó bevétele meghaladta az évi 1 millió amerikai dollárt.

Az egyik legsikeresebb magyar szerző Liliom című művét 1934-ben Fritz Lang is megfilmesítette, 1945-ben pedig Carousel néven mutatták be a mű Brodway-musical verzióját.

Külföldi hírnevéhez hozzátartozott egy kimondottan csak rá jellemző írói stílus, amit jellegzetes Molnár Ferenc-i komédiának hívhatuk, és leginkább a gördülékeny cselekményben és a formai tökélyben foghatunk meg. Még kevésbé termékeny időszakában is évi több színdarabot álmodott meg.

3. Szabó Magda, a magyar Rowling

Harmadik a népszerűségi listánkon Szabó Magda, aki a hazai közönség számára leginkább Abigél című művéről ismer. A mű népszerűségének mi sem jobb bizonyítéka, hogy a könyvet nemrégiben lefordították angolra, még a New York Times is cikkezett róla, az angol nyelvű kiadó pedig egyenesen Jane Austen és Rowling műveihez hasonlítja a regényt.

Szabó Magda neve összefonódott szülővárosával, Debrecennel, családja, iskolatársai, rokonságának tagjai számos regényhősének, szereplőjének váltak ihlető forrásává. Az egyetemen latin-magyar szakos tanárként végzett, később is tanár volt a polgári foglalkozása, míg a Freskó és Az őz című műveivel el nem érte első átütő sikereit. Innentől szabadfoglalkozású íróként ontotta magából a regényeket.

Különleges, mély prózája, kitűnő cselekményvezetése és a női sorsok iránti érzékenysége az egyik legtöbb nyelvre fordított magyar írónkká tette. Bölcs és bölcselkedő egyszerre, nem véletlen népszerű.

4. Jókai Mór, a mesemondó

Jókai Mór Komáromban született. A szakirodalom érzékeny, félénk gyermekként írja le a korai éveiben, 10 éves koráig magántanuló volt. Ekkor először Pozsonyba, majd Pápára küldte a családja, hogy tanulmányait befejezze. Utána Kecskeméten jogot tanult, majd dolgozott is ügyvédként, ám hamar megunta és abba is hagyta ezt a pályát.

Első nagyobb sikere után csak az írásnak és a folyóiratszerkesztésnek élt, ami ekkor még jól jövedelmező szakmának számított. Regényei és munkássága révén gyorsan híres ember lett, 1948-ban elvette a korszak egyik legnépszerűbb színésznőjét, Laborfalvy Rózát.

A márciusi ifjak egyike, fegyverrel is harcolt, később a kiegyezés korában politikai színtéren is szerepelt. Ez azonban nem mérhető hatalmas irodalmi teljesítményéhez, melyben klasszikusok szerepelnek, mint az Erdély aranykora, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy épp gyermekkorunk közös traumája, a Kőszívű ember fiai. Nincs másik író, akit annyira érdemes lenne újraolvasni felnőttkorban, mint amennyire unalmasnak tűnik gyermekkorban.

5. Rejtő Jenő, alias P. Howard

Rejtő Jenőt állandó és óriási olvasótábora ellenére csak manapság rehabilitálja magának a magyar irodalom, mint ahogy a ponyvairodalmat is mostanában emelik be a „magas” irodalomba.

Kabarészerzőként, színpadi szerzőként indult, bohózatokkal jelent meg Budapest színpadain, hiszen az 1920-as és 1930-as években a kabaré a legjövedelmezőbb írói műfajok között számított, azaz a legjobb megélhetési lehetőség volt egy jó tollú szerzőnek. Rejtő neve összefonódott sajátos stílusban írt kalandos ponyváival, groteszk nyelvi humorával.

A Kádár-korban olvasottsága Jókaiéval vetekedett, ezt a népszerűséget egyébként szinte kizárólag P. Howard néven írt parodisztikus, szatirikus szövegeivel érte el. Tízfilléres ponyvásnak könyvelték el, akik akkor még nem értettek igazán az irodalmi árfolyamokhoz.

6. Kosztolányi Dezső, a főnyugatos

Kosztolányi Dezsőnél, azaz Kosztolányi Dezső István Izabellánál, (igen, Izabella!) pestibb írót képzelni sem lehet, pedig eredetileg Szabadkán született. A Nyugat kimagasló alakja, első nemzedékének tagja, verseken és prózán kívül írt még a napi sajtó számára kritikákat, esszéket, dolgozott újságíróként, műfordítóként. Költőként a Szegény kisgyermek panaszairól, vagy a méltán szeretett Hajnali részegségről ismert. Regényei közül alig van, ami ne lenne közkedvelt, az Esti Kornéltól az Édes Annán át a Pacsirtáig.

7. Ottlik Géza, a valószínűtlenségek írója

Az iskola a határon egyértelműen a főműve Ottlik Gézának. Az eredetileg 1959-ben megjelent regényt kezdetben nem fogadta kitörő lelkesedés, de a szerényebb kritikai visszhang nem jelenti, hogy a könyv pár év(tized) alatt ne növesztett volna magának népes olvasóréteget: az 1970-es évekre kultuszkönyvvé lett. A kőszegi kadétiskola történetét, amely Bébé és Medve találkozásából bontakozik ki, szokás az utolsó XX. századi magyar nagyregénynek is emlegetni. A könyvet Ottlik katonaiskolás évei, vagy talán állandó konfliktusai ihlették a változó politikai rendszer újabb és újabb diktátorjelöltjeivel és csinovnyikjaival.

A Rákosi-rendszerben háttérbe szorult, kényszerű hallgatását csak 1957-ben tudta megtörni. Alkotói maximalizmusa sajnálatosan kevés nagy műhöz vezetett. Több elemzője van, mint publikált sora, tehát egyértelműen a magyar írók zsenijei közé tartozik.

8. Krasznahorkai László, az apokalipszis mestere

Krasznahorkait a legtöbben a 2015-ben elnyert Nemzetközi Man Brooker-díjról, a 2019-es amerikai Nemzetközi Könyvdíjról vagy éppen a Tarr Béla rendezte Sátántangó alapján ismerik, bár ez csak egy a számos filmből, amelyet a rendező művei közül adaptált, és csak kettő a rengeteg díjból, melyet a szerző magáénak tudhat.

A mára Berlinben élő alkotó műveit számos országban kiadták fordításban. Művei nehezen hasonlíthatók bármilyen irodalmi irányzathoz, és bár a nemzetközi irodalmi elit része, nem jelenthető ki róla egyértelműen bármilyen csoporthoz való tartozás. Életművét egyfajta önálló irodalmi galaxis-építés jellemzi, regényei mintha egy egymást kiegészítő óriás mű egészének töredékei lennének.

9. Kertész Imre, aki világhírűvé tette a magyar írókat

2002-ben felfigyelt a világ a magyar irodalomra, amikor a Sorstalansággal irodalmi Nobel-díjat nyertünk.

Kertész Imre 1929-ben született Budapesten, 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, 1945-ben szabadult, és tért haza Magyarországra. 1948-tól a Világosságnak dolgozott, de a lap politikai váltása után felmondtak neki, azóta szabadúszó íróként és fordítóként dolgozott.

Kevesen tudják róla, hogy a Sorstalanság nemcsak leghíresebb, de legelső műve is – a kiadási dátumok körüli furcsaságokat az okozza, hogy első regényét az akkori Magvető nem adta ki, két újabb regénye született, mire kiadót talált későbbi világsikert hozó írásának. Írásainak állandó tárgya a szabadság és a hatalom viszonya, az egyén létezési lehetősége a totalitarizmusban. Néha úgy gondolni, túlságosan fájón aktuális alkotó, és bár kapna egy kis avíttas mázt a klasszikusságához, hogy már ne érezzük mainak a problémákat, amiket megjelenít műveiben.

10. Báró Orczy Emma – magyar írónak számít-e, aki nem ír magyarul?

A világon a legismertebb magyar író nevét valószínűleg a legszakavatottabb irodalomkedvelő magyar olvasók sem igen ismerik, ugyanis egy műve sem jelent meg magyarul. Báró Orczy Emma Magyarországon látta meg a napvilágot 1865-ben, és bár itt kezdett cseperedni, a család pár kitérővel, a lány 15. életévében Londonban telepedett le.

Orczy Emma első regénye a Vörös Pimpernel (The Scarlet Pimpernel), a kezdeti elutasítás után színpadi műként, majd filmváltozatban hozta meg írójának a világhírt, számtalan nyelvre fordították le, sőt, egy Vörös Pimpernel-sorozathoz vezetett. Báró Orczy Emma a legkisebb hatású világhírű írónk.

Ha szeretne jobban elmerülni íróink gondolataiban, ajánljuk motivációs idézetek gyűjteményünket is!