Az irodalom, mármint a jó irodalom lehet humoros: színesen vagy éppen feketén, de mindenképp van benne valamilyen fricska, nyelvi móka, játékosság, viccelődés, vagy épp a legkonkrétabb helyzetkomikum… De milyen humoros versek vannak? Kik azok, akik rendre foglalkoznak a líra vicces oldalával? Lássuk, kitől, milyen ismert szerzőtől lehet humoros sorokat kölcsönözni!

Milyen alkalmakkor lehet humoros verseket idézni?

Humoros versekre szinte bármilyen alkalomkor szükség lehet: egy szónoklat megtartásától egy helyzet szerencsés kezeléséig a magánéletben. Bármikor jól jöhet, ha az ember elő tud kapni a tarsolyából egy megmosolyogtató szólamot, pár kedves, könnyed sort. Egy beszédnek, hivatalos alkalomkor elmondott köszöntőnek mindenképp fontos összetevője egy jól elkapott idézet – ez a kemény masszában a lazítóanyag, muszáj használni, különben emészthetetlen lesz a közönség számára a feltálalt téma.

Humoros versek ismert költőktől: hol keressünk vicces verseket?

Sajnos nincs más választás, mint megismerni az egyes szerzők életművét, mert nagyon úgy fest, hogy számottevő antológia, vagy esetleg visszatérő periodika nincs, ami az irodalom humoros oldalával foglalkozna. Az interneten természetesen számos gyűjtemény, magánválogatás szerepel, de érdemes tudni: majdnem minden nagy alkotónknak voltak humoros szövegei – és nem csak a lírában.

És hogy hol lehet még ismert költők viccelődéseit fellelni?

Hát természetesen a gyermekirodalmi tevékenységükben – vagy ha kortárs példákra vágyunk, ott van a Gyulai Várszínházban évről évre megszervezett Irodalmi Humorfesztivál, ahol példának okáért 2023-ban Darvasi László, Dragomán György, Farkas Wellmann Éva, Gál János, Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba, Hartay Csaba, Lackfi János, Lakatos Mihály, Pataki Tamás, Székely Csaba és Vöröskéry Dóra művei hangoztak el.

Humoros versek ismert költőktől: milyen magyar vicces verseket lehet idézni?

Mókás versek, fekete humor, paródia, élcelődő könnyed hang: nem kell messze menni, ha humoros szöveget keresünk, elég, ha fellapozzuk a kedvenc irodalmi korszakunk egy-egy szerzőjének gyűjteményes kötetét. Szubjektív válogatásunkban 2×7 vicces szöveget sorolunk fel az irodalmi paródiától a szellemes szabadversig.

Orbán Ottó Nemes Nagy Ágnes-paródiája

Heves Vagy Ágnes

Séta

A fákon már áttört a délután,
jártunk a Krisztinában,
nem szóltál, néztél propán és bután,
megreszketett a vállam.

Feszes, későgótikus ég alatt
néma és barna állat,
Európa – mondtad s megcsókoltalak.
És eltörtem az állad.

Karinthy Ferenc – Így írtok ti

Ha már paródia, akkor a kihagyhatatlan kötet is kerüljön az iménti Orbán-szöveg mellé, a szerző eredeti leírásával kiegészítve a költeményt.

FÜST MILÁN,
a zord

Hosszú ideig a „Nyugat” körül lebegett, mígnem a szerkesztő feltalálta a Füst-nélküli Nyugatot, azóta csak gyéren jelentkezik. Az 1905-ik olimpiai versenyen egy 35.04 méteres verssorával ő nyerte meg a távköltés világbajnokságát. Első versei spulnira csavarva jelentek meg, kritikusai még nem végeztek a lebonyolítással, s így verssorainak még csak elejét ismerjük, hátulról visszafelé: állítólag így van értelmük. „Aggok a hideg vízben” című drámájának alapgondolatát a leküldött bányászoknak még eddig nem sikerült felhozni. Jelenleg egy hosszabb verssoron dolgozik, visszavonulva birtokaira, a sarokasztalhoz, közvetlen a Fizető Pincér hófedte csúcsai mögött!

EPIGRAMM

1. sor. Jaj, Uram, engem bántanak.
2. sor. Nekem hideg nyállal kenik homlokom is.
3. sor. És bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról.
4. sor. Jaj, roppant hideg hagymákat eszek.
5. sor. És nekem kezeim ragadnak.
6. sor. Jaj, tele van a föld bélülről kukacokkal.
7. sor. És most jut eszembe, hogy az ember nem él örökké.
8. sor. Jaj istenem, szerkesztő úr, mit tetszik szólni hozzá, hogy az ember meghal.
9. sor. És fekete földben sötét homokot eszik ragadós gombócokba összeragadva.
10. sor. Jaj, keserű így az élet, azér’ mondom, szerkesztő úr kérem, borzasztó nehéz az ember élete itt ezen a földön, bizony, bizony, s a súlyos angyal letorpad.
11. sor. S fáklyáját lefelé fordítja.

Weöres Sándor

Na neki aztán vannak csalafinta rímei! És olyan nyelvi humora, mint senkinek. Mégis egy olyan szöveg jöjjön itt, ami konkrétan a hashajtóról szó! Ez töredékként, és a Holdbéli csónakos részeként is szerepel az alkotó életművében.

Piros ajtó, piros száj, nyílj ki, piciny ajtó!
Házigazda a kanál, vendég a hashajtó.
Keserű egy vendég ez, ha korán, ha későn.
Jön a márvány-lépcsőházon, megy a cselédlépcsőn.

Fodor Ákos

Fodor Ákost az internet népe a tömör, többnyire haikuként megfogalmazott szövegeiről ismeri – mélységgel és humorral.

Halaszthatatlan
semmittennivalóm van.
Kérlek, ne zavarj.

Lackfi János

Népszerű kortárs költőnk humora nem mindenki számára lesz kedves, de tagadhatatlanul helyet foglal a humoros versírók asztalánál.

Lackfi János: Fiúk dala

Az összes lány dilis,
azt, hogy miről susog,
hiába is vered,
nem mondja meg: titok.

Mind kastélyban lakik,
van húsz aranylova,
de azért nem lovon
hozzák a suliba.

Kertjükben egy fa van,
igazgyöngyöt terem,
szekrényükben csoki,
cukor töménytelen.

A falból zene szól
náluk, ezt szeretik,
táncol, pörög-forog
éjt-nappal mindegyik.

A ruhájuk selyem,
gyémántjuk igazi,
már ha ezt a mesét
valaki beveszi.

Mind nyelvet nyújtogat,
s ha felrúgod ezért,
bőg és árulkodik:
még te kapsz büntetést.
Körmükre szíveket
tollukkal festenek
kibírhatatlanok,
s belénk szerelmesek.

Lackfi János: Lányok dala

Azt mondják a fiúk,
nyávogunk, selypegünk,
játszani nem lehet
semmi jót se velünk.

De ők tiszta hülyék
földön fetrengenek,
egymás fejét verik,
s azt mondják, ez remek.

És egymást lökdösik,
rúgják, labda sehol,
azt mondják, ez foci,
ruhájuk csupa por.

Autókártyázva meg
összevesznek azon,
hogy hány köbcenti a
hengerűrtartalom.

A lányvécébe is
bejönnek a fiúk,
vízzel locsolnak ők,
mi meg sikoltozunk.

Kiteszik lábukat,
benne hasra esünk,
azt mondják, van hajunk,
azt mondják, nincs eszünk.

A fenekünk alá
ők tesznek rajzszöget,
békén nem hagynak, és
belénk szerelmesek.

Erdős Virág játékos versei

És végül még egy kortárs, Lackfi után már nyakig a gyermekirodalomban: Erdős Virág az utolsó magyar a listán.

A reggel

Ez a reggel szerintem egy
elég fura
állat!

Egész korán kel és rögtön
felveri a
házat.

Azzal kezdi a napot, hogy
míg én vígan
alszom

nagy fülével pofozgatja
pimaszul az
arcom.

S mire kint már javában a
keménytojást
főzik

egész randa pofájával
odadörgölőzik.

Felugrik az ágyamra és
lehúzza a
takaróm

de ahhoz már tilinkó, hogy
behozza a
kakaóm!

Ide-oda nyargalászik,
csapkodja az
ajtót

becsempészi apának a
klotyóra a
sajtót

itt is,
ott is láb alatt van,
ez is,
az is kell neki

nem csoda, hogy anyát szinte
őrületbe
kergeti!

Ahelyett, hogy készülődne,
mereszti a
popiját

fültisztító-pálcikával
pingálja a
pofiját

elcsórja a szemceruzát,
megrágja a
végét

büdös-zokni-gombócokkal
dobálja a
tévét

egytől-egyig minden vicce
rettentően buta,

mint
például hogy bedugja az
orrába a
vitamint

nem érdemes hozzá túlzott
reményeket
fűzni:

azt se bánja, ha a nyakán
csurog le a
műzli

hogyha kérik szelíd szóval:
épphogy oda-
sandít

kár ráadni: lerugja a
lábáról a
szandit

nincsen benne felelősség-
érzés, bármily
furcsa

ott szalad, ni!, szájában a
külső kapu
kulcsa

az se nagyon izgatja, hogy
mit szólnak a
dadusok

ha hiába várnak ránk az
oviban az
ovisok

elvonul a vackára, ott
mordul még egy
párat

mondom: ez a reggel ez egy
nagyon fura
állat.

Humoros versek ismert költőktől: milyen világirodalmi példák vannak vicces versekre?

Hát persze, hogy külföldi szerzőktől is lehet találni bőven humoros verseket – bár a magyar irodalmon edzett iskolás tudás kevés fogódzót ad, merre is keresse, aki keresné a humoros lírát! Íme pár példa!

Ókori móka

Kezdjük akkor egy később be nem tartott időrend első pontján az ókorban, Martialis, Marcus Valerius: Epigrammáival, Israel Efraim fordításában.

Epigrammák 1. 

Könyvemet olvasd csak, Fidentiusom, fel: enyém az,
   ámde ha elfusizod, könyved az, és nem enyém.

               ***

Orvos volt hajdan s most sírásó ez a pógár.
   Semmi különbség nincs: hajdan is ő temetett.

               ***

Olykor jó a világ, többször közepes csak, ezerszer
   csapnivaló. Ez a könyv, kedvesem, éppen ilyen.

Nem lehet komolyan venni?

Folytassuk a sort egy kicsit feketébb, komorabb, busongóbb humorral, Erich Kästner sorait Békés István ültette magyarra.

Matild a képkeretben 

Ó, üdvöz légy, nagytakarítás!
Az ember turkál s előkerül
fénykép és levél és limlom és sok más,
ami nincs már, csak körülbelül.
 
Tegnapelőtt két órát kutattam
az iróasztal-fiókokat.
Ott leltelek meg a balsarokban:
sötét keret, vizit alak.
 
A fényképen hét éves voltál.
Matrózruha, fűzőscipő.
Két, hosszan lehulló copfot hordtál.
Hej – mondtam – eljár az idő.
 
A köztünk megesett esetnél,
mikor te voltál bűntanyám,
háromannyi idős lehettél,
mint itt, a fotográfián.
 
Elnéztem képedet, a régit.
Gyerekszemed még hű, igaz.
Mikor romlottál meg fenékig?
Hozzám már rossz voltál, pimasz.
 
A szelíd, kedves kisleányka
húszéves korban – rongy, piszok!
Matild, sosem tűnődtél rajta,
mi volt, mi ide juttatott?
 
Énnálam zsebben henteregtél,
más uraknál a lepedőn.
Fiaskóból vedeltem a koktélt.
S csontomba száradt a velőm.
 
Célba is lőttem már titokban.
Átvirrasztottam éjeket.
De vérengzésig nem jutottam.
Találat előtt – vége lett.
 
Ami elmúlt, a por befödte.
Volt – nincs. Nem kellesz már, babám.
De gyermekképed, ó, te dög, te,
felállítom a zongorán.

Villon híres négysorosa

A híres dalnok rövid szerzeményének Illyés Gyula adott hangot a válogatásunkban.

A felakasztását váró Villon négy sora:

Francia vagyok, csak ez kellett,
Párizs szült (Ponthoise mellett):
Rőf kötél súgja majd fejemnek,
Hogy mi a súlya fenekemnek.

A gruffacsór!

A mindenki szívének kedves Carroll Gruffacsórja talán a lista legfontosabb szövege is lehetne, a halandzsaművészet e remekét Tótfalusi István fordította.

A Gruffacsór 

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

„Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!”

Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat –
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.

Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór – a szeme láng –
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.

Egy! Kettő! Egy! Kettő! – csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.

„Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!”
s csuklantott boldogan.

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.

Ami a szívedet nyomja….

Térjünk át a kortárs költészetre egy rövid kitekintőre – az Ami a szívedet nyomja című válogatáskötet egy remekéhez

Ingrid Sjöstrand: Anyuban azt nem bírom

Anyuban azt nem bírom,
hogy mindenre tud mondani
valami okosat.
Ha azt mondom,
hogy minden olyan unalmas,
hogy semmi kedvem suliba menni,
hogy utálom Kerstint,
hogy szorít az új trikóm,
ő már mondja is,
hogy majd megjön a kedvem,
hogy tegnap még szerettem Kerstint,
és hogy vegyél fel másik trikót!
Az ember még csak nem is unatkozhat
nyugodtan.

Edward Lear: Képtelen vers
Bevezetőféle a képtelen dalokhoz

„Hát van szerencsém, kedves Lear!”
Ön, azt mondják, furcsa madár,
és afféle izéket ír,
de van, kinek kell, ugyebár.

Az elméje, mint a hiúz,
az orra, mint a gólyacsőr,
az orcája eléggé csúf,
a szakálla paróka-szőr.

Van füle, két szeme, tíz ujja,
ám ebből épp kettő nagyujj;
a múltban mint kardalos fújta,
ma orrot is aligha fúj.

A könyveit százával termi
a szépséges könyvtárszoba;
és csúszik a torkán a sherry,
de nem rúg be tőle soha.

Van barátja: papok meg léhák, :
a macskáját úgy hívják: Sánc;
az alakja telt, mint a szférák,
a kalapja ezernyi ránc.

Ha vízhatlan fehérben sétál,
a gyereknép utána fut:
„A vén hülye angol, no nézd már,
csak hálóing van rajta, huh!”

És sír, hogyha óceánt látott,
és sír, ha a dombhátra ért,   
és arcvizet vásárol, fánkot,      
a malomban rákcsemegét;

a gyömbérsört veszettül unja,
és spanyolul nem tud, csak ír,
s míg végetér zarándokútja: 
hát volt szerencsém, kedves Lear!

Öreg róka

És végül, de nem utolsóképp egy kis kortárs francia kötet minden sorát érdemes elolvasni, ha humoros szövegekre vágyunk a nagyvilágból. Lackfi János Az informatikus kutyája címmel gyűjtött és fordított le számtalan gyerekverset a francia nyelvterületről. Ebből jöjjön most egy:

Maurice Carême: Lesen

Öreg róka vidrát lesett,
az lesett egy jégmadarat,
az lesett egy kis keszeget,
az meg a tó tükre alatt
bogarakat, rengeteget.

Ám egy vadász is állt lesben,
az óvatlan rókát leste,
nem is sejtve, hogy az Isten
félkönyékre dőlve, resten
őt lesi most a füzesben.

Íme hát kis válogatásunk humoros versek ismert költőktől rovatunkból, de természetesen ez csak merítés a világirodalom hatalmas kínálatából! Önnek melyik a kedvence?

Nézze meg korábbi válogatásainkat is:

Ballagási idézetek tára: 140 idézet

120 motivációs idézet híres emberektől

Idézetek a szeretetről: a 100 leggyönyörűbb