Az ősz gyönyörű évszak, nem véletlenül sokak kedvence. Számos élményt tartogat a színeivel, illataival és terméseivel. A színes falevelek, a gesztenyeemberkék, a pocsolyában ugrálás és a meleg sapkák időszaka ez, amit a legkisebbek élveznek a legjobban. De az élmény a felnőttek számára sem marad el, hiszen ilyenkor még a csípős reggelek is szebbek, miközben az ember keze egy bögre forró teán pihen. A hangulatot pedig csak az ősz témájú kiemelkedő költemények tehetik még teljesebbé – erre hoztunk 15 verset!

Melyek a legszebb őszi versek?

Mivel az őszi hónapok kiemelkedő szépséget varázsolnak a természetbe, számos költőt ihlettek már meg. Rengeteg klasszikus vers és gyermekmondóka született már ezen évszak kapcsán. Ezek közül meg összegyűjtöttük a legszebbeket!

1. Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz

Már a víg szüretnek örűl minden ember,
Mellyel örvendeztet bennünket szeptember,
Októbert ekképpen bíztatja előre,
Hogy nektár lesz a bor, és máslás a lőre.
Setétűl a gohér a piros vesszőkön,
Barna színt vér vissza a többi szőlőkön;
Amelyeknek általvilágló kristályja
Nézőjét már édes nektárral kínálja.
Rajtok királyságot mutogatni akar
A véres bársonyba kevélykedő bakar.
A sárgálló almák s a piros körtvélyek
Legörbedt anyjoknak emlőjén kevélyek.
Elterűltek fájok alatt a berkenyék,
A kövér noszpolyák, a borzas gesztenyék.
Megterhelte az ősz a fáknak ágait,
Vastagon ráfűzvén gazdag áldásait.
Csak az a baj, hogy már hívesek a szelek,
Néha egy kis hideg és dér is jár velek.
Mert már a Mértéket hogy Fébus elérte,
A napot az éjjel egyenlőnek mérte.

Már hát elérkezett a víg október is,
Mely után sóhajtott Bakhus ezerszer is.
Itt van a víg szüret, s mustos kádja körűl
A szüretelőknek víg tábora örűl.
Melybe hordogatja a megért szőllőket,
Víg tánccal s lármával nyomja benne őket.
Kellemes zúgással omlanak cseppjei,
Jó kedvvel biztatnak zavaros levei.
A sajtó örvendő lármával csikorog,
Oldalán a piros nektár zúgva csorog.
A lucskos parasztok szurtos képpel járnak,
Neki, neki mennek e teli zsajtárnak.
Az ideit szűri, issza a tavalyit,
Jövő esztendőre tartja majd a mait.
Az új bornak örűl, de ótól kurjongat,
Mert marka is teli kulacsokat kongat.
Tántorgó lábával s reszkető karjával
Mégis sok hordókat tőlt édes mustjával,

S míg a zúgó léhón lefelé foly a must,
Azalatt a hordó mellett iszik víg tust.
Haragszik a gyermek Bakhus a hordóba,
Míg egyrészét ki nem szedik a lopóba.
Mérgébe tajtékját túrja a szájára,
Kiüti fenekét, s elfut utóljára.
Rips, raps, a szőllők már puszta támasz megett
Gyászolnak, hajdani díszek mind oda lett.
Sok mustos kólika, sok hasrágás, salva
Venia, a tőkék mellé van plántálva.

Itt van már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja,
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zőld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg esső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése.
Jer, barátom! minden únalmat űzzünk el
Az új boron vídám beszélgetésünkkel.

2. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

3. Ady Endre: Párisban járt az ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

Milyen gyerekeknek szóló őszi versek vannak?

4. Csanádi Imre: Őszköszöntő

Szállj, szállj,
ökörnyál,-
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

5. Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya,
izzik a galagonya
ruhája.

Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.

Hogyha a hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya,
izzik a galagonya
ruhája.

6. Zigány Árpád: Melyik kell?

– Alma, körte két kosárban:
Melyik kell neked?
Válassz, hogy a körtét, vagy az
almát szereted? –
„Ha már szabad választanom,
édes jó anyám:
A körtét is, az almát is
kiválasztanám.”

7. Dénes György: Öreg fa

Öreg fa odvában
bagoly huhog,
öreg fa lombja
hajlik, susog,
öreg fa ága
makkot terem,
pulyamakk szunnyad
édesdeden.
Szunnyad a tölgy is,
hallgatag áll,
éjjeli holdfény
zeng, muzsikál,
örül az erdő
hajlik, inog,
öreg fa odvában
bagoly huhog.

8. Orgoványi Anikó: Vackolós

Nézzétek csak gyerekek,
peregnek a levelek!
Mint a lepke száll virágra,
úgy peregnek földre, sárba!

Ki erdőbe, ki mezőre,
ki a nedves, puha földre.
Lesz belőle takaró,
süninek meleg kuckó.

Belebújik télire,
nem fázik majd a füle!
Túl sokat nem vacakol,
Álmodik a tavaszról.

9. Szalai Borbála: Makk-emberke

Makkot szedtem tölgy alatt,
gyorsan telt a nagy kalap.
Tudtam én már előre,
mit csinálok belőle
kutyát, macskát,
gólyát, darut,
zsiráfot is,
hosszú nyakút,
csacsit, lovat,
bocit, kecskét,
s a végén egy –
makk-emberkét…
Makkból lesz a hasa, feje,
gyufaszálból lába, keze…
Makk kalap lesz a kalapja,
hogy ne fázzon a kobakja..

Rövid őszi versek óvodásoknak

10. Galambos Bernadett: Kis falevél

 Egy kis levél elindult,
fölkapta a szél.
Repült messze, fel az égbe
ahol sok a fény.
Őszi napfény cirógatta,
most már nem is félt,
aláhullott, megnyugodott,
bóbiskolni tért.

11. Csukás István: Dalocska

Csengő szól: gingalló,
röppenj már, pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.

Züm-züm-züm, ez a szél;
táncol a falevél.
Züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.

12. Őszi mondókák

Kelep, kelep, gólyamadár,
Itt van az ősz, elmúlt a nyár.

Varjú, varjú, vak varjú,
Varrjál nekem csizmát!
Megadom az árát.
Csóka, csóka, vess diót,
én is vetek mogyorót.

Gólya, fecske hamar elment,
várhatjuk a hideg telet.
Sötétben is fúj a szél,
hosszú lába földig ér.
Eresz alatt kopogtat,
ne hajolj ki, megfoghat!

Csirr-csurr, csepergő,
esik, esik az eső.
Esik eső, csepereg,
a kisegér kesereg.

Esik eső ujujjuj,
Hozzá még a szél is fúj.
Esik eső, csepereg,
sárga levél lepereg.
Feri, Teri felszedi,
kosárkába begyűjti.

13. Sarkady Sándor: Kár, kár, kár

Kár, kár, kár
Elszökött a nyár.
Hideg őszi verőfényben
Száll az ökörnyál.

Kár, kár, kár,
Vad szél trombitál,
Lombja fosztott jegenyére
Borzas varjú száll.

14. Veres Csilla: Vadlúd vágta fellegek

Vadlúd vágta fellegek,
őszi ködös reggelek,
falevelek ropognak,
hűvös szelek forognak,
eső szitál, hull a dér,
nemsokára itt a tél.

15. Zelk Zoltán: Október

 Kisöccsétől, Szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő,
a hintója őszi szél.

Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de ő vágtat, meg se áll.

Hová, hová oly sietve,
felhőlovas szélszekér?
Azt hiszed tán, aki siet,
aki vágtat, messze ér?

Dehogy hiszi, dehogy hiszi
hiszen nem megyen ő messze,
csak addig fut, míg rátalál,
a bátyjára, Novemberre.

A fenti őszi versek nem csak az óvodásoknak jöhetnek jól, hogy lenyűgözzék a nagyszülőket egy-egy családi eseményen; használhatja képeslapon, készíthet belőle egy képszerkesztővel csodás őszi dekorációt, vagy a kedvese fülébe súghatja egy romantikus randevún.

Érdemes megnéznie korábbi versgyűjteményeinket is:

A 100 legszebb ballagási vers

Humoros versek ismert költőktől: idézz viccesen